A végrehajtási kifogást tipikusan írásban terjesztik elő, de szóban is előterjeszthető, a végrehajtási cselekmény foganatosításakor a helyszínen, melyet a végrehajtó jegyzőkönyvezni köteles, majd a kifogás elbírálása céljából a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz beterjeszteni. A végrehajtási kifogás előterjesztésének határideje A Vht. 217. § (2) bekezdése szerint a kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a végrehajtónál, aki azt - a kifogásolt intézkedésre vonatkozó iratok másolatával együtt - 3 munkanapon belül továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. Ha az intézkedés később jutott a kifogást előterjesztő tudomására, vagy a kifogás előterjesztésében a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon túl is akadályozva volt, a végrehajtási kifogás előterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstől, illetőleg az akadály megszűnésétől kell számítani, amennyiben a kifogást előterjesztő a későbbi tudomásszerzés vagy az akadályoztatás tényét kellően igazolja.

A végrehajtó intézkedésétől számított 3 hónap eltelte után nem lehet kifogást előterjeszteni; e határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.  A 15 napos határidő szubjektív, vagyis a 4/2003. PJE. határozatban foglaltakra figyelemmel a kifogás akkor tekinthető határidőben érkezettnek, ha az

A bíróság az elkésett- kifogást hivatalból, érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha az adós a késedelmét nem tudta méltányolható módon megindokolni, vagyis a határidő elmulasztása miatt nem terjesztett elő igazolási kérelmet. Ha az intézkedés később jutott a kifogást előterjesztő tudomására és az előterjesztésben a 15 napos határidőn túl is akadályozva van, a végrehajtási kifogás előterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstől, illetőleg az akadály megszűnésétől kell számítani, amennyiben a kifogást előterjesztő a későbbi tudomásszerzés vagy az akadályoztatás tényét kellően igazolja. Ha a kifogás benyújtója a kifogással együtt nem csatolja az akadályoztatás tényének bizonyítékait, a bíróság hiánypótlást ad ki, egyben figyelmezteti az előterjesztőt, ha nem vagy nem megfelelően tesz eleget a felhívásnak, a kifogását elutasítja. A Vht. 9. §-a alapján alkalmazandó 1952. évi III. törvény / a továbbiakban Pp. / 107. § (1) bekezdése szerint az igazolási kérelem előterjesztésére 15 napos határidő áll rendelkezésre, melyet az elmulasztott határidő utolsó napjától, illetve tudomásszerzéstől, vagy az akadály megszűnésének napjától kell számítani. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik.

A végrehajtási kifogás tartalmi feltételei A Vht. 217. § (1) bekezdése nemcsak személyi feltételeket támaszt a végrehajtási kifogás előterjesztése kapcsán, hanem tartalmi feltételeket is. „ Eszerint csak olyan intézkedéssel szemben lehet kifogással élni, mely az előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő, a végrehajtási eljárás szabályait lényegesen megsérti és annak a végrehajtási eljárás lefolytatására érdemi kihatása volt. Ezen feltételrendszer is 2012. március 15-én lépett hatályba a 2011. évi CLXXX. törvénnyel. Ennek a jogszabálysértésnek lényegesnek kell lennie, vagyis érdemben befolyásolja a végrehajtás kimenetelét. Pl. Ha az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, ezért a végrehajtás szünetel, de a végrehajtó elírja a végrehajtandó követelés összegét, az nincs a végrehajtásra érdemi kihatással. Amennyiben jogszabály valamilyen kérdést nem szabályoz, akkor jogszabálysértésről sem beszélhetünk. Pl. A Vht. 138. § (1) bekezdése kapcsán, ha a végrehajtást kérő nem jelölte meg az adós ingatlanának adatait, de kéri annak végrehajtását, a költségelőlegezésnek eleget tett, a törvény nem szab határidőt arra, hogy a végrehajtó mennyi időn belül köteles az ingatlan adatait beszerezni. A Vht. arról rendelkezik, hogy a végrehajtó az ingatlan adatok beszerzését követő három munkanapon belül intézkedik a foglalásról. Mindezek alapján, ha a végrehajtó késlekedik az ingatlan adatok beszerzése tekintetében, a végrehajtási eljárás szabályait nem szegi meg, mert arra nincs is tételes jogi rendelkezés, azaz ez végrehajtási kifogással sem támadható meg alappal.

A végrehajtó kárfelelősségének megállapítása nem tárgya a kifogásnak, mert az törvényszéki hatáskörbe tartozó önálló per tárgya lehet. Megtámadható viszont a végrehajtó azon intézkedése, amennyiben törvényi kötelezettségének nem tesz eleget, vagy törvényi előírástól eltérően intézkedik, például a felszámolónak nem utalja át a befolyt összegeket.

Végrehajtási kifogás alapjául számos jogsérelem szolgálhat, például: - végrehajtás alól mentes vagyontárgyak lefoglalása, - a fokozatosság, illetve arányosság elvének be nem tartása, - az ingatlan becsérték végrehajtó általi megállapítása, - a végrehajtó számára előírt határidők be nem tartása, - a foglalás szabálytalansága, - a végrehajtási jog bejegyzésének törvénytelensége, - az árverés kitűzésének szabálytansága, - ügygondnok kirendelésének elmulasztása, - törvénysértő szünetelés, - az árverésre vonatkozó törvényi előírások be nem tartása, megszegése, - az ingatlan becsértékének végrehajtó általi megállapítása. Amennyiben az adós a végrehajtási jog elévülésére hivatkozik, és a végrehajtás foganatosítása már megkezdődött, ezt végrehajtási kifogás keretében teheti meg.

A bíróság a kifogást nyomban, de legkésőbb a beérkezését követő 8 munkanapon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt hiánypótlásra visszaadni, nincs-e helye az áttételének vagy érdemi vizsgálat nélküli elutasításának, és a szükséges intézkedéseket megteszi. A Vht. 217. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 121. § (1) bekezdése szerint a kifogásnak az alábbiakat kell tartalmaznia: - a végrehajtást foganatosító bíróságot, mint eljáró bíróságot, - a felek, képviselőik, a kifogást benyújtó más érdekelt nevét, lakóhelyét, - a kifogás tárgyát / kifogásolt végrehajtói intézkedést /, - az alapul szolgáló tények, bizonyítékok megjelölését, - a sérelmezett intézkedés számát, a végrehajtó nevét / ebből állapítható meg a bíróság hatásköre és illetékessége /, - a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet / az előterjesztő az intézkedést milyen okból, mennyiben kívánja megváltoztatni /, - amennyiben az előterjesztőnek van telefonszáma, faxszáma, e-mail címe, ezeket is fel kell tüntetni.

 A kifogáshoz csatolni kell mindazokat az okiratokat, amelyekre a benyújtója hivatkozik.

A végrehajtási kifogás illetéke 15.000.- forint. Az illetéket nem – vagy hiányosan tartalmazó kifogást határidő tűzésével hiánypótlásra kell visszaadni a személyesen eljáró előterjesztőnek, ha azonban a kifogást előterjesztő fél jogi képviselővel jár el, a Vht. 217. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 124. § (2) bekezdés c, pontjára figyelemmel a végrehajtási kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Amennyiben a végrehajtási kifogásban az előterjesztő több intézkedést kifogásol, ez az illeték mértékére kihatással bír.

A végrehajtási kifogás illetékére részletfizetési kedvezmény nem adható az Itv. 38. §-ára figyelemmel. Az új szabályozás alapján a kifogásban azt is meg kell jelölni, hogy a kifogást előterjesztő a végrehajtói intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását kéri-e, illetve azt milyen okból és mennyiben kívánja. Mindezek alapján, amennyiben az előterjesztő a végrehajtandó összeget kifogásolja, meg kell jelölnie, hogy azt a bíróság mennyiben változtassa meg, milyen okból. Ennek becsérték elleni kifogásnál és annak költségvonzatánál van különösen kiemelt jelentősége.

A végrehajtási kifogást – a végrehajtó székhelye szerinti- a végrehajtást foganatosító bíróság bírálja el. Megkeresett végrehajtóval szembeni végrehajtási kifogás elbírálása tekintetében az a járásbíróság, kerületi bíróság az illetékes a Vht. 225. § (6) bekezdése értelmében, amely mellé a megkeresett végrehajtó ki van nevezve. Az ügygazda végrehajtó szerinti bíróságnak nincs ez esetben illetékessége. Az csak akkor járhat el, ha a végrehajtási kifogást az ügygazda végrehajtó cselekménye vagy mulasztása miatt terjesztik elő. A bíróság a kifogást nyomban, de legkésőbb a beérkezését követő 8 munkanapon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell- e hiánypótlást elrendelni, nincs e helye áttételnek vagy érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak

A végrehajtási kifogásról a bíróság végzéssel határoz, melyet soron kívül, de legkésőbb 45 napon belül hoz meg. Ezen határidő a bírói gyakorlat alapján a hiánytalan kérelem beérkeztétől számít. A 2012. március 15. napjától hatályos Vht. 217/A. § (4) és (5) bekezdései jogszabályi szintre emelték a korábbi bírói gyakorlatot. Amennyiben a bíróság a végrehajtási kifogást elutasítja, akkor hatályban marad a végrehajtó kifogással támadott intézkedése, és mivel a jogszabály ezt külön is nevesíti, ezért a bíróság a végzés rendelkező részében külön is szerepeltetni köteles ezt, a korábbi gyakorlattól eltérően. Ha a végrehajtó intézkedésével szemben előterjesztett végrehajtási kifogás alapos, akkor a bíróság megsemmisíti a végrehajtó intézkedését vagy megváltoztatja azt.

A bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a jogszabálysértést tudja-e orvosolni, avagy sem. Amennyiben az korrigálható, akkor megváltoztatásnak, ha nem, akkor megsemmisítésnek van helye. Azt, hogy részben vagy egészben kell megváltoztatni vagy megsemmisíteni a végrehajtó intézkedését az dönti el, hogy csak egy része, avagy az intézkedés egész a jogszabálysértő. Intézkedés elmulasztása esetén a bíróságnak a végrehajtót a rendelkező részben az elmulasztott intézkedés megtételére kell utasítania. A mulasztás tényének, annak jogszabálysértő voltának megállapítása nem szükséges a rendelkező részben, a határozat ezen részében csak a kifogásnak helyt adó rendelkezést és utasítást kell tartalmazni és az indokolásban kell kitérni a mulasztás tényére és annak jogszabálysértő voltára.

A kialakult bírói gyakorlat alapján elutasítja a bíróság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül, ha az elkésett.

Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.