PDF letöltés

Munkahelymegőrzés támogatás általános szerződési feltételei

A MUNKAHELYMEGŐRZÉS TÁMOGATÁS

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

  1. A támogatás nyújtásának alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések különösen:

 

-         a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.),

-         a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Knyt.),

-         a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet,

-         az Európai Unióról és az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 107. és 108. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK rendelet,

-         a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény,

-         a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm.rendelet (a továbbiakban: 288/2010. (XII. 21.) Korm.rendelet),

-          a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szóló 323/2011. (XII.28.) kormányrendelet,

-         az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.),

-         az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) kormányrendelet (Ávr.),

-         a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.),

-         a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.),

-         a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.),

-         a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény,

-         az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evt.),

-          az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény,

-         a munkaügyi központok, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatala munkaügyi kirendeltségének illetékességéről szóló 44/2012. (XII.22.) NGM rendelet,

-         a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.),

-         a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény,

-          az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény,

-         az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) kormányrendelet (a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) kormányrendelet).

 

 

 

  1. A munkaadó kötelezettségei

 

A munkaadó vállalja, hogy

 

  1. a támogatással felvett dolgozókat a támogatás folyósítás időtartama alatt, illetve azt követően legalább a folyósítási időszaknak megfelelő időtartamban foglalkoztatja (együttesen: foglalkoztatási kötelezettség);
  2. a foglalkoztatási kötelezettség időtartama alatt olyan személyi nyilvántartásokat vezet, melyekből a munkaerő forgalom (be- és kilépés), valamint a kilépések (munkaviszony megszűnésének) okai megállapíthatók;
  3. a támogatással kapcsolatos létszám- és költségadatokat a munkaadónak elkülönítetten tartja nyilván, lehetővé téve a folyamatos betekinthetőséget, ellenőrizhetőséget;
  4. a munkaügyi központ, továbbá az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Operatív Programok Irányító Hatósága, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, a Magyar Államkincstár, a Társadalmi Megújulás Operatív Programot felügyelő minisztérium ellenőrzési szervezete, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, a Kifizető Hatóság, az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék képviselőjének ellenőrzésekor az ahhoz szükséges iratokat és adatokat haladéktalanul rendelkezésre bocsátja;
  5. bankszámla számának megváltoztatásáról a kirendeltséget haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül tájékoztatja;
  6. a tulajdonos (munkaadó) változást a kirendeltségnek késedelem nélkül, de legkésőbb 8 napon belül bejelenti;
  7. a foglalkoztatási kötelezettség időtartamának lejárta után – a kirendeltség megkeresésére – a támogatási eszköz hatékonyságának a vizsgálatához információt szolgáltat;
  8. számlavezető pénzintézete(i) által záradékolt, beszedési megbízásra vonatkozó felhatalmazó levelet a pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legfeljebb harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt a hatósági szerződés aláírásakor a Támogatónak átadja. A támogatás folyósításának feltétele a munkaadó valamennyi fizetési számlájára vonatkozó felhatalmazó levél becsatolás,
  9. a felhatalmazó levél mindaddig hatályos és érvényes, ameddig annak visszavonásáról a kedvezményezett és a támogató együttesen, cégszerűen aláírt jognyilatkozattal nem rendelkezik. A kirendeltség dönthet úgy, hogy a támogatási idő vége, vagy - amennyiben van -, a foglalkoztatási idő lejáratától számított 90-120. napban határozza meg a felhatalmazói nyilatkozat érvényességének végét;
  10. a kérelem beadásakor tett nyilatkozatai a hatósági szerződés aláírásakor fennállnak.

 

A munkaadó tudomásul veszi, hogy

 

a)       amennyiben a munkahelymegőrző támogatást a kirendeltség megállapítja, a hatósági szerződésből eredő továbbfoglalkoztatási kötelezettség utolsó napját követő egy éven belül további munkahelymegőrző támogatás részére nem nyújtható;

b)       amennyiben a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig az esedékes havi támogatási igényét nem adja le, vagy hiányosan adja le, legkésőbb az eredetileg esedékes elszámolási határidő leteltét követő hónapban esedékes elszámolással egyidejűleg még megteheti. E határidő elmulasztása jogvesztő, az adott hónapra nem igényelt támogatás megtagadásra kerülhet, erről a kirendeltség írásban értesíti a munkaadót;

c)       a támogatás elszámolása munkanapok szerint történik;

d)      a támogatással alkalmazott munkavállalót az Mt. 53. §-a (munkavállaló a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál való foglalkoztatása) vagy Mt. 214. §-a (munkaerő-kölcsönzés) alapján nem foglalkoztathatja;

e)       a továbbfoglalkoztatási kötelezettség időtartamába nem számít bele a fenti d) pont keretében történő munkavégzések időtartama, a továbbfoglalkoztatási kötelezettség ezen időtartamokkal meghosszabbodik;

f)       részére támogatás nem folyósítható azon időszakra, amelyre a jogszabályok szerint munkabér illetve szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség nem terheli; (A támogatás alapját képező munkabérbe tartoznak: a Központi Statisztikai Hivatal elnökének a „Munkaügyi Statisztikai Fogalmak” című módszertani segédletében „kereset” címszó alatt meghatározott juttatások - a prémium, a jutalom, 13. és további havi illetmény és a szabadságmegváltás kivételével. Nem kerülnek megtérítésre, továbbá az alábbi jogcímeken kifizetett járandóságok: a betegszabadság idejére fizetett távolléti díj, a helyettesítési díj, a foglalkoztatási kötelezettség időtartama alatt a 20 munkanapot meghaladó állásidőre fizetett alapbér. A támogatás nem számolható el a táppénz időtartama alatt. )

g)       a támogatással foglalkoztatott munkavállaló előrelátható tartós távolléte és a munkaviszony megszűnésének esetén a kieső személy nem pótolható.

 

  1. A kirendeltség

 

a)        köteles a támogatás jogszabályi, továbbá a hatósági szerződésben részletezett támogatási feltételek teljesülése, ill. munkaadói kötelezettségek teljesítése esetén a támogatással érintett munkavállalók vonatkozásában a munkaadónak a hatósági szerződés szerinti támogatást megfizetni;

b)       a támogatást a munkaadó igénylése alapján az elszámolás hónapjának utolsó napjáig a munkaadó részére átutaltatja;

c)       a munkaadó által megküldött elszámolást felülvizsgálja, s ennek során

–      az igénylés jogszerűségét felülvizsgálja, s ennek során a támogatottól a szükséges bizonylatokat bekéri, illetőleg a munkáltatónál tételes vizsgálatot (ellenőrzés) kezdeményez;

–      amennyiben a korábbi időszakokban túlfizetés történt, akkor ezzel az összeggel a fizetendő támogatási összeget csökkenteni kell;

d)      a hatósági szerződésben foglaltakat, valamint a foglalkoztatási kötelezettség betartását folyamatosan ellenőrizze, illetve ellenőriztesse.

 

  1. A hatósági szerződés megszegésének következményei

 

  1. A kirendeltség megszünteti a támogatás folyósítását (amennyiben a támogatás folyósítása folyamatban van) és a már felvett támogatást egészben, a kötelezettségszegés időpontjától (de legkorábban a támogatás igénybevételének napjától) a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napjáig a Ket. 132. § (2) bekezdése szerint kiszámított késedelmi pótlékkal növelt összegben visszaköveteli különösen, ha

 

a)       a támogatás folyósítása és a továbbfoglalkoztatási kötelezettség időtartama alatt a kérelem benyújtását megelőző hónapban a támogatással érintett megyében valamennyi telephelyén meglévő átlagos statisztikai állományi létszámát nem tartja meg;

b)       a támogatás folyósítása és a továbbfoglalkoztatási kötelezettség időtartama alatt munkaviszony megszüntetésére a működési körében felmerülő okból felmondással, illetőleg felmentéssel vagy közös megegyezéssel kerül sor;

c)       a támogatási időszak alatt a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az átvevő munkaadó a foglalkoztatási kötelezettség teljesítését, ill. a hatósági szerződésből eredő munkaadói kötelezettségek teljesítését nem vállalja;

d)      a munkaadó a felvett támogatás teljes összegét a munkavállalónak bérként nem fizeti meg;

e)       megállapítást nyer, hogy a munkaadó a benyújtott támogatási kérelmében ill. mellékleteiben, valótlan adatot szolgáltatott (vagy a valós tényeket elhallgatta), és a valós adatszolgáltatás esetén a támogatás nem nyújtható;

f)        a támogatás – jogszabályban meghatározott feltételek hiányában – nem lett volna megállapítható;

g)       a munkaadó a hatósági szerződésben foglaltak ellenőrzését lehetetlenné teszi, vagy nagymértékben akadályozza;

h)      ha egyéb okból jogalap nélküli kifizetés történt, és a támogatás felvétele teljes egészében jogalap nélküli volt;

i)        megállapítást nyer, hogy a munkaadó az Ávr.-ben vagy egyéb jogszabályban a támogató okirat kiadásának, vagy a támogatási szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem tette meg, a dokumentumokat nem nyújtotta be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonta;

j)         a bankszámláira adott, számlavezető pénzintézete(i) által záradékolt, beszedési megbízásra vonatkozó  felhatalmazás megszűnik, és biztosíték nyújtásáról a támogató által megszabott ésszerű határidőn belül nem intézkedik;

k)       az Ávr. 76. § (1) bekezdésében meghatározott valamely körülmény a támogatási döntés meghozatalát követően következik be, vagy jut a támogató tudomására.

l)        Abban az esetben, ha a támogatás kifizetése azért jogalap nélküli, mert helytelenül (pl. nem a jogszabályban előírt mértékben) került megállapításra vagy kiutalásra – és e tényt a kirendeltség később észleli – akkor a támogatott minden esetben, a felróhatóság, illetve kötelezettségszegés vizsgálata nélkül köteles az így felvett összeget visszafizetni

 

  1. A kirendeltség a felvett támogatást az alábbiakban meghatározottak szerint arányosan, vagy az adott időszakra vonatkozóan követeli vissza, a kötelezettségszegés időpontjától (de legkorábban a támogatás igénybevételének napjától) a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napjáig a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 132. § (2) bekezdése szerint kiszámított késedelmi pótlékkal növelt összegben különösen, ha

 

a)       a munkaadó a továbbfoglalkoztatási kötelezettség időtartama alatt szünteti meg a támogatással foglalkoztatott és/vagy más munkavállaló munkaviszonyát működésével összefüggő okból, felmondással vagy közös megegyezéssel (ebben az esetben a támogatást továbbfoglalkoztatási kötelezettség teljesítésével arányosan kell visszafizetni);

b)       ha a munkaadó olyan időtartamra igényelt és kapott támogatást, amelyre munkabér fizetési kötelezettség nem terheli, vagy a támogatás egy részét nem fizeti meg a munkavállalónak, vagy az engedélyezett mértéket meghaladóan történt a támogatás kifizetése, utalása;

c)       a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az átvevő munkaadó a foglalkoztatási kötelezettség teljesítését, ill. a hatósági szerződésből eredő munkaadói kötelezettségek teljesítését nem vállalja;

d)      ha a munkaadó olyan időtartamra igényelt és kapott támogatást, amely időtartam alatt az Mt. 53. §-a (a munkavállalónak átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál történő foglalkoztatása), vagy a 214. § (1) bekezdés a) pontja (munkaerő-kölcsönzés) szerinti foglalkoztatás történt;

e)       az állásidő mértéke a foglalkoztatási kötelezettség időtartama alatt meghaladta a 20 munkanapot.

f)        egyéb okból jogalap nélküli kifizetés (felvétel) történt, de a támogatás (kifizetése) felvétele nem teljes egészében jogalap nélküli.

 

  1. Amennyiben a Knyt. alapján a kérelem mellékletében tett nyilatkozata valótlan, a törvény szerinti érintettség, illetve összeférhetetlenség fennáll, a támogatás iránti kérelem érvénytelenségét és az ezen alapuló döntés, nevezetesen a támogatásról szóló hatósági szerződés semmisségét a Támogató határozatban megállapítja, a folyósított támogatást a Támogatott egy összegben, a folyósítás és a visszafizetés időpontja közötti időszakra eső, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott késedelmi pótlékkal növelt összegben köteles visszatéríteni,  feltéve, hogy a szerződés megkötése óta a pályázatban/kérelemben foglaltak még nem valósultak meg illetve a döntéshozatal óta még nem telt el 6 hónap.

 

  1. A munkaadó tudomásul veszi, hogy fel kell függeszteni a költségvetési támogatás folyósítását abban az esetben, ha azt jogszabály előírja vagy a támogatási szerződés megkötését követően a kedvezményezett olyan nyilatkozatot tesz, vagy a támogató olyan körülményről szerez tudomást, amely a költségvetési támogatás visszavonását, a támogatási szerződés felmondását vagy az attól történő elállást teheti szükségessé. A felfüggesztésről és annak okáról a kedvezményezettet soron kívül tájékoztatni kell.

 

  1. A kirendeltség megszünteti a támogatás folyósítását különösen, ha

a)   a munkaviszony megszűnése és a jogszabály (ill. hatósági szerződés) által nem tilalmazott megszüntetése esetében,

b)   ha a munkavállaló előre látható tartós távolléte következik be (pl. GYES),

c)   a munkaadó jogerősen elrendelt csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy egyéb – a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott – eljárás alatt áll.

 

  1. A kirendeltség megszüntetheti a támogatás folyósítását különösen, ha

a)       a munkaadó adatszolgáltatási kötelezettségét határidőben nem teljesíti, avagy annak hiányosan tesz eleget,

b)       a munkaadó a kirendeltség ellenőrzését akadályozza,

c)       egyéb szerződésszegés esetén, ha a szerződésszegés súlya ezt indokolja.

                                                                                          

  1. A munkaadó tudomásul veszi, hogy amennyiben esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása keletkezik, a megítélt és folyósításra kerülő támogatásból a Kincstár visszatartja és átutalja a köztartozás összegét a köztartozás jogosultjának, értesítve erről a támogatottat és a kirendeltséget.

A munkaadó tudomásul veszi továbbá, hogy a visszatartás a munkaadó által a jelen Általános Szerződési Feltételben, valamint a Hatósági Szerződésben vállalt kötelezettségeit nem érinti.

 

Ha a köztartozás teljesítésére az adóhatóságok határozatukban új esedékességi határidőt állapítottak meg, az új időpontig a határozatban megjelölt összeg(ek) nem minősül(nek) esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozásnak.

 

  1. Ha a kirendeltség a hatósági szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesíti, a munkaadó a teljesítésre irányuló felhívása eredménytelensége esetén – a szerződésszegés tudomására jutásától számított harminc napon belül – az alperes székhelye/lakóhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat.

 

  1. Egyéb feltételek, kötelezettségek, kikötések:

 

  1. A felek tudomásul veszik, hogy a hatósági szerződést az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, az Állami Számvevőszék, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a kincstár, és az európai uniós támogatásokkal kapcsolatban az irányító hatóságok, a kifizető, az igazoló és az ellenőrzési hatóság is jogosult ellenőrizni. A támogatott (munkaadó) – az esetleges vizsgálat esetén – vállalja, hogy részükre a kért felvilágosítást megadja, ill. a hatósági szerződésben foglaltak teljesítésével kapcsolatos iratokat bemutatja, szükség esetén másolatban átadja. A támogatott köteles továbbá a támogatás felhasználásáról az előzőekben említett szervek részére - kérésükre - számadást készíteni.

 

  1. A támogatott (munkaadó) tudomásul veszi, hogy a hatósági szerződés megkötése után a kirendeltség ellenőrzéseket végezhet a vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében. Az ellenőrzés kiterjed a támogatás jogszerűségére, a támogatott kérelemben tett nyilatkozatainak valóságtartalmára, a támogatás felhasználásának jogszerűségére. A munkaadó az ellenőrzést köteles eltűrni. Az ellenőrzés a támogatás folyósítás kezdőnapjától a folyósítás befejezését követő 5 éven belül történhet. A munkaadónak az alapbizonylatokat a támogatás befejezését követően legalább 10 évig meg kell őriznie.
  2. A szerződő felek a Ket. 28/A. §-a alapján szóban, írásban és írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton tartanak kapcsolatot.