PDF letöltés

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény - 2014


Rendelkezési jogosultság - Adózás - Adómentességi lehetőségek - SZJA változások - Családi kedvezmény

Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság

A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv. 3. §-ának 93. pontja tartalmazza) szerződőjét rendelkezési jogosultság illeti meg az összevont adóalapja utáni, adókedvezményekkel csökkentett adója terhére. A rendelkezés alapja a szerződő és/vagy más magánszemély által befizetett adómentes, valamint az összevont adóalap részeként adóköteles díj. Az átutalni rendelt összeg az előzőek szerinti díj együttes összegének 20 százaléka, de legfeljebb 130 ezer forint. Nem jogosít rendelkezésre a nyugdíjbiztosítási szerződést kiegészítő biztosításokra fizetett díj. A rendelkezés megilleti a magánszemélyt akkor is, ha a nyugdíjbiztosítási szerződést más EGT-tagállamban letelepedett biztosítóval kötötte. Ilyen biztosítási szerződés esetén a külföldi biztosítónak teljesítenie kell a törvényi feltételeket, a rendelkezési jogosultság pedig csak az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített adóbevallásban gyakorolható. A rendelkezési jogot csak a 2013. december 31-e után megkötött nyugdíjbiztosítási szerződések után fizetett díj tekintetében lehet alkalmazni. A 2014. január 1-je előtt kötött szerződések módosításával létrejövő nyugdíjbiztosítási szerződések a rendelkezési jog gyakorlására nem jogosítanak.

A rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges a biztosító igazolása. Több biztosító esetén is csak egy jelölhető meg. 20 százalékkal növelten kell visszafizetni az átutalt összeget akkor, ha a szerződés nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül szűnik meg vagy úgy módosul, hogy az a továbbiakban már nem minősül nyugdíjbiztosításnak. A 20 százalék visszafizetési kötelezettség összegét a biztosító állapítja meg, vonja le, vallja be a ’08-as bevallásban és fizeti meg. Amennyiben a biztosító a levonást teljes egészében vagy részben nem tudja teljesíteni, akkor azt a magánszemélynek kell a bevallásában szerepeltetnie és a bevallás benyújtására előírt határidőre megfizetnie. Fő szabályként rendelkező nyilatkozatot az a magánszemély tehet, aki a nyilatkozattétel időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője. A rendelkezéssel kapcsolatos szabályok egyebekben csaknem azonosak az önkéntes pénztárra vonatkozó szabályokkal.

Önkéntes kölcsönös pénztári befizetések utáni rendelkezési jogosultság


A magánszemély pénztártag az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a saját maga által befizetett, valamint az egyéb összevonás alá eső jövedelemként az egyéni számláján jóváírt összeg után annak 20 százalékáról rendelkezhet.
További 10 százalékos jogosultság illeti meg a pénztártag magánszemélyt
  • A lekötés adóévében az egyéni számlán legalább 24 hónapra lekötött és az adóév végén még lekötött számlakövetelés, valamint
  • A prevenciós szolgáltatás ellenértékeként a pénztár által az adóévben kifizetett összeg után.
A rendelkezett összeg nem haladhatja meg a 150 ezer forintot.
Az egyéb feltételek nem változnak.


A rendelkezési jogosultság gyakorlására vonatkozó szabályok

  • Ha a magánszemély önkéntes pénztári, nyugdíj-előtakarékossági és nyugdíjbiztosítási rendelkezést is tesz, akkor az együttesen rendelt összeg nem haladhatja meg a 280 ezer forintot.
  • Amennyiben önellenőrzés vagy adóhatósági ellenőrzés következtében az összevont adóalap adókedvezmények levonása utáni adója olyan mértékben lecsökken, hogy az nem nyújt fedezetet az átutalt összegre, akkor a különbözetet az adóhatóság személyi jövedelemadóként írja elő. Nem kell előírni az 5 ezer forintot meg nem haladó különbözetet.
  • Egyéb esetekben az összevont adóalap utáni adókedvezményekkel csökkentett adó változása az átutalt összeget nem befolyásolja.

Külföldi előadóművész adózása

A külföldi illetőségű előadóművész (zenész, énekes, színész, bábművész, táncművész, cirkuszi és más hasonló előadóművész, segédszínész, statiszta) választhatja, hogy az e tevékenységéből kifizetőnek nem minősülő személytől származó, belföldön adóköteles bevételének 70 százalékát tekinti jövedelemnek. A 16 százalékos adót Magyarország elhagyását megelőzően vallja be a NAV által rendszeresített magyar és angol nyelvű nyomtatványon és fizeti azt meg. A bevétel része a költségtérítés és a biztosított szállás szokásos piaci értéke. Az így számított jövedelem nem része az összevont adóalapnak. A választás feltétele, hogy bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik Magyarországon és a Tbj. szerint nem minősül belföldinek. Nem önálló tevékenység esetén, ha a bevétel összege másként nem állapítható meg, a tevékenység szokásos díjazásának a belföldi napokkal arányos része tekinthető bevételnek. Ha bevétel bármely 12 hónapos időszakban a 200 ezer forintot nem haladja meg, akkor abból nem kell jövedelmet számítani. Ha meghaladja, az értékhatár túllépését követően az adót a 200 ezer forint bevétel figyelembe vételével megállapított jövedelem után kell megfizetni.

Új adómentességi lehetőségek

  • A nem lakóingatlanhoz kötött vagyoni értékű jogra is vonatkozik a 15 éves szabály;
  • Vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú támogatás adható korábbi munkáltatótól, hitelintézettől felvett lakáscélú hitel törlesztésére is;
  • A kifizető által független félnek biztosított olyan szolgáltatás, amelyet uniós vagy költségvetési forrás terhére elnyert támogatásból finanszíroznak akkor, ha az nem minősül a tevékenység ellenértékének;

Családi kedvezmény

A családi kedvezmény 2014. január 1-jétől már nem csak az összevont adóalap csökkentése révén érvényesíthető, hanem az összevont adóalap terhére nem érvényesíthető kedvezmény 16 százalékával a biztosított az őt terhelő járulékait (egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék) is csökkentheti. A családi járulékkedvezményt csak az a magánszemély vehet igénybe, aki a személyi jövedelemadó rendelkezései szerint is csökkentheti az összevont adóalapját ezen a címen.

Személyi jövedelemadót érintő változások

  • A családi pótlékra 50 – 50 százalékban jogosult szülők az őket megillető családi kedvezmény 50 százalékát érvényesíthetik. A családi pótlékra jogosító gyermek mindkét szülőnél és házastársaiknál kedvezményezett eltartottnak minősül. A családi pótlékra jogosult szülők az őket megillető kedvezményt közösen nem érvényesíthetik.
  • Ha a családi kedvezményre jogosultak év közben családi járulékkedvezményt érvényesítettek, akkor a bevallásban, munkáltatói elszámolásban a jogosultak vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezményt csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény 625 százaléka.
  • Családi kedvezmény érvényesítése esetén a bevallásban jelölni kell, hogy az eltartott mely hónapokban minősül kedvezményezett eltartottnak.
  • A családi kedvezmény több jogosulttal történő közös érvényesítése, vagy a közös érvényesítés mellett történő megosztása esetén a bevallásban, munkáltatói elszámolásban jelölni kell a közös érvényesítéssel és a megosztással érintett hónapok számát. 
  • Azokra a hónapokra, amelyekre vonatkozóan közös érvényesítés történt, a kedvezmény nem osztható meg a jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal.

Családi járulékkedvezmény

  • A családi járulékkedvezmény összege a közös igénybevételre jogosult biztosítottak és a biztosítottal megosztással érvényesítők által ténylegesen érvényesített kedvezménnyel csökkentett, az őket megillető családi kedvezmény 16 százaléka, de legfeljebb a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, valamint nyugdíjjárulék.
  • A családi járulékkedvezmény közös érvényesítése vagy megosztása esetén az adóbevallásban, munkáltatói elszámolásban erről nyilatkozni kell.
  • Nem vehető igénybe járulékkedvezmény az adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalapot képező jövedelem után. Nem vonatkozik ez a szabály a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjra. Egyéni és társas vállalkozó esetén a járulékkedvezmény csak a tényleges kivét és személyes közreműködői díjra jutó járulékokkal szemben érvényesíthető.
  • Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és a bevallásban az összevont adóalapja után adókötelezettséget állapít meg, akkor az év közben igénybe vett járulékkedvezményt nem kell visszafizetnie. Ezt kompenzálja az a szabály, hogy a családi kedvezmény összegét az igénybe vett járulékkedvezmény 625 százalékával növelni kell. Jogosulatlan igénybevétel esetén ez a szabály nem alkalmazható. Az igénybe vett járulékkedvezmény nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozó jogosultságát és az ellátások összegét.
  • A biztosított az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről köteles az év végi bevallásában, vagy a munkáltatói adómegállapításban elszámolni. Fel kell tüntetni a járulékkedvezmény alapját, összegét, továbbá azt az összeget, amelyet év közben érvényesített.
  • Ha a biztosított magánszemélyt megillető kedvezmény több, mint amit év közben érvényesített, a különbözet az adóbevallásban, munkáltatói elszámolásban visszaigényelhető.
  • Amennyiben év közben a magánszemély családi járulékkedvezményt úgy vett igénybe, hogy arra nem volt jogosult, akkor azt vissza kell fizetnie a 12 százalékos különbözeti bírsággal együtt a bevallás benyújtására előírt határidőre.
  • A családi járulékkedvezmény évközi érvényesítésére csak az a magánszemély jogosult, aki az Szja tv. szerint a kedvezményre jogosult és a havi, őstermelő esetében negyedéves összege meghaladja a magánszemély által az összevont adóalap terhére érvényesíthető kedvezményt.
  • A családi járulékkedvezmény érvényesítésére a törvény sorrendiséget állapít meg. A magánszemélyt megillető járulékkedvezményt először a természetbeni, ezt követően a pénzbeli, majd a nyugdíjjárulék terhére kell figyelembe venni úgy, hogy az arra jutó összeget nem vonja le és nem fizeti meg. Az érvényesített kedvezmény összegét a ’08-as bevallásban szerepeltetni kell.
  • Az adóelőleget megállapító munkáltató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének a megállapítására. A magánszemély nyilatkozatban kérheti annak mellőzését.
  • Az egyé vállalkozó a havi járulékkedvezményt – figyelemmel a rá vonatkozó korlátra – a havi ’58-as bevallásában vallja be. Ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt érvényesít, akkor a személyi jövedelemadó előlegét is havonta vallja be.
  • A mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezményt a negyedéves bevallásában vallja be.

Egyéb módosítások

  • A termőföld értékesítése esetén az adómentesség nem függ jövedelemnagyságtól (2013-ra ia alkalmazható);
  • Megszűnik a munkavállalói értékpapír-juttatási program jóváhagyási kötelezettsége;
  • Az adóévet követően kifizetett, előző évre vonatkozó jövedelem akkor minősül az előző évben megszerzettnek, ha azt a munkáltató január 10-éig kifizeti (2014. március 15-étől hatályos)
  • Pontosításra kerülnek a biztosító szolgáltatására, a biztosítási díjra vonatkozó szabályok.

Kisadózó vállalkozások tételes adója

  • A heti 36 órás foglalkoztatásnál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani;
  • Nem főállású a kisadózó akkor, ha más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül;
  • Magasabb összegű tételes adó választható, A magasabb összegű tételes adó 75 ezer forint, a nyilatkozat megtételének hónapjától kell fizetni, az ellátási alap ebben az esetben 136 250 forint;
  • Szünetel a biztosítás azokban a hónapokban, amikor a tételes adót nem kell megfizetni;
  • A nem belföldi megrendelőtől származó, 1 millió forintot meghaladó bevételről is adatszolgáltatás terheli a kisadózó vállalkozást.

Forrás: Dr. Andrási Jánosné - NAV Központi hivatal