A Mazars összefoglalója szerint a szja-területen a jövő év legjelentősebb, mindenkit érintő változása az 1 százalékos pontos szja-csökkentés, ami azt jelenti, hogy az szja 16-ról 15 százalékosra csökken.

A Mazars ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy a kamatjövedelem esetében – ha a juttatást megalapozó időszak, például egy lekötés, 2016. január 1-je előtt kezdődött, de a jövedelem megszerzése ezt követően történik, akkor a 15 százalékos adókulcs a 2016-os időszakra eső jövedelemre már arányosan alkalmazandó.

Az szja mértékének csökkentésén túl 2016-tól elkezdődik a kétgyerekesek családi kedvezményének négy éven át tartó folyamatos növelése, aminek során a kedvezmény adóra átszámítva a jelenlegi 10 ezer forintról 20 ezer forintra nő gyerekenként.
A nyári módosítások a jövőben folyamatosan biztosítják majd az szja-kedvezményeket a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok számára is: a visszalépő tagnak kifizetett összeg adómentes jövedelem lesz, illetve ha azt a tag önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalja, annak 20 százalékának értékéig, de maximum 300 ezer forintig – a megfizetett adója terhére – adóvisszatérítésről rendelkezhet. Az érintett magánszemélyekre vonatkozóan ugyanakkor januártól tehernövekedést jelent az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének 6930 forintról 7050 forintra emelése.

Cégek figyelem! Változik az áfa elszámolása

Az áfát érintő legjelentősebb változás, az időszaki elszámolású ügyletek teljesítési időpontjának változása, amely már az idei év júniusától életbe lépett a könyvviteli, könyvvizsgálati és adótanácsadási szolgáltatásokat nyújtó társaságok esetében, azért hogy a szabályozás buktatói kiderüljenek még azelőtt, hogy minden vállalkozás átáll az új szabályra.

2016-tól már teljes körűen bevezetésre kerül az új szabály, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalkozások még nem kezdték meg erre a felkészülést, pedig a legtöbb cégnél ez számlázó- illetve könyvelési rendszerfejlesztést vagy átállítást, és szerződésmódosításokat is igényelhet. Az új szabályozás lényege, hogy az időszaki elszámolású ügyleteknél a korábbi fizetési határidőtől eltérően főszabály szerint a teljesítési időpont az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.

A Mazars szerint a főszabályt azonban az esetek elenyésző részében kell majd alkalmazni. Előrefizetés esetén ugyanis, ha a számlakibocsátás is megelőzi az időszak végét, a teljesítési időpont a számla kibocsátásának napja; utólagos fizetés esetén pedig a fizetés esedékessége, de legkésőbb – a nyáron elfogadott csomag alapján – az időszak végét követő 30. vagy a múlt héten benyújtott adócsomagban foglalt javaslat szerint a 60. nap lesz a teljesítési időpont. Ez nemcsak számla kibocsátójaként, de számla befogadói oldalon is érintheti a vállalkozásokat, és időszaki elszámolású számlát szinte minden vállalkozó kap.

Emiatt azokat a számlázó szoftvereket, amelyeknél erre jelenleg nincs lehetőség, vagy nem a megkövetelt adattartalmat tudják exportálni, át kell programozni, és az új funkció kezelésére vonatkozó információkat a számlázó program dokumentációjának is tartalmaznia kell. További áfatörvény-módosítás, hogy az 5 százalékos kulcs alá kerül a friss, hűtött vagy fagyasztott házi sertéshús értékesítése is.

Közműadó, bankadó, helyi adók

A  szokásos piaci ártartomány meghatározásakor az adatbázisszűréseknél bizonyos esetekben kötelező lesz az interkvartilis használata. (Az interkvartilis egy statisztikai mutatószám, amelynek a használatával kapcsolatos adóhatósági elvárások – szabályozás híján – több jogvitát kavartak a transzferár nyilvántartásra kötelezett társaságok és a NAV ellenőrei között.)

Változott továbbá a kapcsolt vállalkozási definíció is, így bővebb lehet a dokumentálandó ügyletek köre, mint eddig, mert az ügyvezetés egyezőségére tekintettel is kapcsolttá válhatnak a vállalkozások.

A közműadót érintő változás, hogy átmeneti mentesség vonatkozik az új nyomvonalon létesített közművekre és a már meglévő szélessávú internetet biztosító vezetékekre vonatkozó fejlesztésekre is, mivel ezen közművezetékekre csak az üzembe helyezést követő 6. évtől kell majd adót fizetnie.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötött megállapodással összhangban a bankadó mértéke az adóalap 50 milliárd forint feletti része után 2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban pedig 0,21százalékra csökken azzal, hogy a 2016-2018 közötti időszakra fizetendő különadó összege nem haladhatja meg a 2015. adóévre fizetett különadó összegét. Lényeges változás még, hogy a hitelintézetek különadójának alapja 2016-ban már nem a 2009. évi, hanem a 2014. évi mérlegfőösszeg lesz.

A helyi adók is változnak jövőre: az önkormányzatok mentességet vagy kedvezményt biztosíthatnak a 20 millió forintnál kisebb adóalappal rendelkező védőnőknek és orvosoknak.  

Forrás: Index-Gazdaság 2015 10. 22.

dr B.A.