VSZJA – SZJA szerint adózó egyéni vállalkozóknál a jövedelem megállapítása

Az egyéni vállalkozó az Szja tv. rendelkezései szerint a jövedelmét kétféle módszer szerint állapíthatja meg. Az első, a költségek tételes elszámolása alapján a vállalkozói jövedelem szerinti adózás (VSZJA), a második pedig az átalányadózás.
Vállalkozói személyi jövedelemadó
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységéből származó jövedelmét a vállalkozói bevételből az elismert és igazolt költségek levonásával állapítja meg.
Azaz a jövedelem után adózik, ami bevétel – költség. De ez nem ilyen egyszerű. Meg kell határozni mi a bevétel, költség és milyen költség vonható le.
 
Bevételek
Mi a bevétel? Röviden az, amit a vállalkozó kap e minőségében, azaz tevékenységének ellenértéke, de a törvény segít abban, hogy felsorolja, mi tipikusan a bevétel.
Egyéni vállalkozói bevételnek minősül különösen:
  • a pénz és előleg, amit kap a vállalkozó mindegy, hogy utalják vagy készpénzben fizetik (törvény: a tevékenység ellenértékeként, vagy ezek előlegeként kapott készpénz vagy jóváírt összeg, illetve bármilyen ezek helyett adott vagyoni érték)
  • a tevékenységgel összefüggésben kapott kamat, kötbér, fogyasztói árkiegészítés;
  • a vagyontárgyak, gépek, berendezések ára, illetve a visszaélések elkerülése végett amennyinek az árának lennie kéne, ezt szokásos piaci árnak hívjuk (törvény: a tárgyi eszköz, nem anyagi javak, anyag, félkész termék eladási ára, vagy annak szokásos piaci értéke, ha ez utóbbi a több azzal, hogy a nem kizárólag üzleti célra használt ingó-, ingatlan-, vagyoni értékű jog értékesítésekor a kapott ellenérték után az Szja tv-nek az ingó-, illetve ingatlanértékesítésre, illetve a vagyoni értékű jog értékesítésére vonatkozó adózási szabályait kell alkalmazni)
  • az előállított vagy vásárolt terméknek, végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha azokat az egyéni vállalkozó saját céljára felhasználja, ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi, feltéve, ha ezzel kapcsolatban bármely évben költséget számolt el és nem tartozik a kivételek körébe.
Ez utóbbi szabály elég bonyolultan hangzik, ezért értelmezzük. Ha valamit a vállalkozó felhasznál, ingyen átenged akkor nem keletkezik bevétele és ha ehhez még költséget számol el a vállalkozó akkor ezzel csökkenti bevételét, jövedelmét, adólapját. Ezt nem kívánja a jogalkotó lehetővé tenni. Ugyanakkor ez lehet jogszerű ezért ki is egészíti a szabályt azzal, hogy nem kell a saját célra történő felhasználás és ellenszolgáltatás nélküli átengedés értékével növelni a bevételt, például ha
  • az azzal kapcsolatos kiadásokat költségei között nem számolta el,
  • a terméket, a szolgáltatást elemi károk, katasztrófák esetén közadakozás keretében nyújtja;
  • a költségként elszámolt és utóbb visszatérített adó, a biztosító szolgáltatása, ha a biztosítási díj költségként elszámolásra került;
  • a 100 ezer forint feletti értékű tárgyi eszköz korábban egy összegben költségként elszámolt beszerzési értékének hányada, ha az átadásra 3 éven belül ellenszolgáltatás nélkül került sor, a káreseménnyel összefüggésben kapott kártalanítás, kártérítés, ideértve a felelősségbiztosítás alapján felvett összeget.
Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]