Ebben az évben a kkv-k több mint kétharmada, 67 százaléka kalkulál a cafeteria juttatások valamelyik formájával, a tavalyi 25 százalékkal szemben. A szinte háromszoros növekedés hátterében az állhat, hogy a cégek megbarátkoztak az új szabályokkal. A jelenlegi arányt is tovább növelheti, hogy idén az ún. egyes meghatározott juttatások esetében – mint a helyi bérlet, az Erzsébet-utalvány vagy az iskolakezdési támogatás – a munkaadói terhek 43,66 százalékról 40,71 százalékra mérséklődtek. Ezzel a munkavállalók is jól járhatnak, hiszen az adott munkáltatói keretből így idén nagyobb összeg juthat a dolgozóknak.

A kutatásból kiderül, hogy jelenleg a munkába járás költségtérítése a legnépszerűbb, amit a 100 ezer forintig adómentesen adható készpénz és a 13. havi fizetés követ. Így átrendeződött a mezőny, például a több éven át első helyen végző étkezési Erzsébet-utalvány épphogy lecsúszott a dobogóról.

Az első helyezett, a munkába járás költségtérítése, egy év alatt a harmadik helyről tornázta fel magát az élre, hiszen közel ötszörösére, 34 százalékra nőtt az ebben gondolkodó cégek aránya. A dobogó második fokán a 100 ezer forintig adómentesen adható készpénz juttatás áll (27 százalék), ami egy évvel ezelőtt még az első helyen szerepelt. Harmadik helyen jelenleg a 13. havi fizetés áll, minden ötödik vállalkozás kívánja ezzel kiegészíteni munkavállalói fizetését. Eközben pedig a sokáig élen álló étkezési Erzsébet-utalvány épphogy lecsúszott a dobogóról, a kapott 19 százalékával.

Nem mindegy azonban, milyen ágazatban és mekkora cégnél dolgozunk. A béren kívüli juttatások gyakorisága a cég méretével párhuzamosan nő: míg a mikrovállalkozások az átlagnál kisebb arányban gondolkodnak cafeteriában (62 százalék), addig a kis- és középvállalkozásoknál ez az arány 72 százalék és 76 százalék. A különböző ágazatok közül a kereskedelemben 10-ből 6, az ipar és szolgáltató szektorban azonban már 10-ből 7 cég tervez a különböző juttatásokkal. A felmérés alapján területileg a Dél-Dunántúlon és Pest megyében dolgozók számíthatnak a leginkább béren kívüli juttatásra.