Visszajárhat a beragadt áfa

Különösen az építőipari vállalkozásoknak jelenthet nagy segítséget a 2020. január 1-től életbe lépő új adóvisszatérítési lehetőség, ahol is visszaigényelhető a fordított adó szabályok miatt beragadt áfa.

Sok vállalkozásnak okoznak fejfájást és károkat a fordított adózás bonyolult szabályai, ugyanis nem könnyű megítélni, hogy egy termékeladásra vagy szolgáltatásra az egyenes adózás vagy a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Ha a vállalkozás az egyenes adózás szabályait alkalmazza, vagyis áfával növelt értékű számlát fogad be, azonban később az adóhatóság úgy látja, hogy a fordított adó szabályokat kellett volna alkalmazni, akkor a vállalkozás az áfát nem vonhatja le, vagyis károsodik. Ilyen esetben a vállalkozás a számlakibocsátótól kérheti vissza az áfát. Ez azonban nehézségekbe ütközik, ha a számlakibocsátó vállalkozás már megszűnt vagy fizetésképtelen, ami az építési szektorban nem ritka.

Jelenlegi helyzetben a vállalkozások legtöbbször inkább az adóhatósággal pereskednek, abban a reményben, hogy onnan visszakaphatják a pénzüket. Jövőre ezekre a perekre már nem lesz szükség, mert az adóhatóság az áfát egy peren kívüli eljárásban fogja visszaadni, vagyis megnyílik a lehetőség arra, hogy a tévesen áthárított áfát az adóhatóság visszatérítse akkor, ha az áfa a számlakibocsátótól már nem szerezhető vissza.

Mikor és hogyan lehet kérni a visszatérítést?

Az új szabályok értelmében az adóalany akkor kérelmezheti az általa megfizetett áfa összegének visszatérítését, ha az neki fel nem róható okból, az adósemlegesség elvébe ütközően, más módon nem térült vagy térül meg. A kérelmet az állami adóhatósághoz írásban kell előterjeszteni, legkésőbb 6 hónappal az adómegállapításhoz való jog elévülését megelőzően. A kérelemről a NAV a beérkezéstől számított 6 hónapon belül dönt, és az áfa visszatérítését akkor engedélyezi, ha a visszatérítés alapjául szolgáló adó a költségvetés felé megfizetésre került.

Bizonytalanságok még vannak azzal kapcsolatban, hogy a gyakorlatban hogyan fog majd működni a szabályozás, például hogyan kell majd bizonyítani a vevői oldalon a meg nem térülést. Mindenesetre a jogalkotó célja az, hogy mindenki visszakapja a pénzét.

Az Európai Unió Bírósága már év közben kimondta, hogy az adósemlegesség elve miatt a tévesen felszámított adó visszakövetelését akkor is lehetővé kell tenni, ha annak visszatérítése már a számlakibocsátótól nem várható. Az adósemlegesség elve ugyanis kizárja, hogy egy adott ügylet áfakezelése kapcsán kerüljenek gazdasági szereplők versenyhátrányba. A 2020-tól alkalmazható különös adóvisszatérítés pontosan az adósemlegességre hivatkozással teszi lehetővé az ilyen igényekkel az adóhatóság felé fordulást.

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]