A vezető tisztségviselő egy társaság ügyvezetését elláthatja munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban is. A választás általában úgy történik egy társaságnál, hogy melyik megoldás szolgálja jobban a felek érdekeit.

Ide vonatkozó jogszabályok

Amennyiben a vezető tisztségviselő munkaviszonyban látja el tisztségét, a Munka törvénykönyve (Mt.) és a Ptk. szabályai vonatkoznak rá, míg ha megbízási jogviszonyban, akkor a Ptk. szabályait kell alkalmazni.

Az 1992. óta érvényes új Mt. szerint a vezető állású munkavállalónak korlátlan a kárfelelőssége a vezetői tevékenységgel okozott károk tekintetében. Ez még a gondatlanság esetére is kiterjed. A Mt. alapján a társaság vezetője és a közvetlen irányítása alatt álló, részben vagy egészben helyettesítésre is kijelölt más munkavállalók számítanak vezetőnek. A Mt. szerinti vezető meghatározás nem fedi a Ptk. szerinti vezető tisztségviselő fogalmát.

Kárfelelősség

A Ptk. alapján a vezető tisztségviselő kárfelelősségére a szerződésszegéssel okozott kár szabályai alkalmazandók. Ha megbízási díjat kap a vezető, akkor kimentheti magát a kárfelelősség alól, amennyiben bizonyítja, hogy a szerződésszegést

– ellenőrzési körén kívül eső,

– előre nem látható körülmény okozta,

– és nem volt előre elvárható, hogy a károkozást okozó tényt elkerülje vagy elhárítsa a kárt.

Ha a vezető tisztségviselői mandátum 2014. március 15. előtt jött létre, akkor főszabályként a régi Ptk. szabályait kell alkalmazni.

Fontos tisztázni, hogy amennyiben a vezető tisztségviselő ingyenesen látja el a megbízás, abban az esetben nem köteles megtéríteni a magatartása miatti vagyoncsökkenés kárát. Ehhez azonban azt kell bizonyítania, hogy a magatartása nem volt felróható.

Ha munkavállalóként dolgozik a vezető tisztségviselő, akkor kedvezőbb szabályok vonatkoznak rá. Így ugyanis csak akkor van kárfelelőssége, ha a munkáltató bizonyítja, hogy a munkaviszonyból származó kötelezettség megszegésével okozta a kárt a munkavállaló, és nem úgy járt el az adott szituációban, ahogy az általában elvárható lenne. A bizonyítási teher tehát a munkáltatóé.

Nem munkaviszonnyal összefüggésben okozott kár

Ha nem a munkaviszonyával összefüggésben okoz kárt a munkavállaló, akkor a károkozására a Ptk. szabályai alkalmazandók. Ilyen eset egy céges gépjárműben okozott kár, ha például hétvégén, magáncélú használat közben, szabálysértés során történik.

Az Mt. alapján a vezető állású munkavállalók a teljes kárért felelősek, akkor is, ha a kár gondatlan magatartás miatt következett be.

Üzleti titok

A fenti esetekben egyaránt igaz, hogy a vezető tisztségviselő a társaság üzleti titkainak megsértése esetén is kárfelelősséggel tartozik.

Elévülési idő

Munkaviszonyos vezető tisztségviselő esetében 3 év, megbízási jogviszonyos vezetőnél 5 év az elévülési idő. Ez a munkaviszony esetén kedvezőbb feltétel, valamint kedvezőbb az is, hogy a bíróság a munkavállalót részben mentesítheti a kártérítés alól, rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények esetén.