Velünk maradtak egyes vészhelyzetben hozott gazdaságvédelmi intézkedések

Véget ért a veszélyhelyzet, de bizonyos adó-és járulékszabályok tovább élnek, amelyeket az Országgyűlés a június 16-i ülésén el is fogadott, ezzel törvényi szintre emelve a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérsék­lése érdekében hozott kormányrendeletek egyes intézkedéseit.

Miután a veszélyhelyzetben hozott intézkedések között számos olyan van, amelyeknek továbbra is hatályban kell maradniuk, ezért szükségesség vált azok törvényi szabályozása.  A 2020.évi XLVI. törvény foganatosítja az alábbi intézkedéseket:

1. a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadóját három egyenlő részben: 2020. június 10-ig, szeptember 10-ig és december 10-ig kell megfizetni. Alapja a módosított mérlegfőösszeg 50 milliárd forintot meghaladó része, az adó mértéke 0,19 százalék. A hitelintézetek járványügyi hely­zettel összefüggő különadója a 2020. adóévet terhelő egyszeri kötelezettség. Az egyszeri befizetés összegét a hitel­intézetek a 2021. adóévtől kezdődően öt adóév alatt egyenlő részletekben a pénz­ügyi szervezetek különadója terhére ér­vényesíthetik

2. módosult a társasági adó­ról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény:a fejlesztési tartaléknak a nyereség 50 százalékában meghatározott korlát­ját eltörölte: az adózás előtti nyereség teljes összege figyelembe vehető legfel­jebb 10 milliárd forint összegben. Ez azt jelenti, hogy az adózók a nyereség teljes összegéig, de legfeljebb 10 milliárd fo­rintig képezhetnek fejlesztési tartalékot a képzés adóévét követő négy adóévben megvalósítandó beruházásokra.
A módosítás a 2019. adóévre válasz­tás szerint alkalmazható. Amennyiben az adózó a 2019-ben kezdődő adóévére már benyújtotta a társaságiadó-beval­lását és elfogadott számviteli beszámo­lóval rendelkezik, akkor 2020. szept­ember 30-ig a társaságiadó-bevallását önellenőrzés útján, továbbá a számviteli beszámolóját számviteli ellenőrzés útján módosítania kell a kedvezmény igénybe­vétele kapcsán. Amennyiben az adózó a 2019-ben kezdődő adóévre a társasági­adó-bevallását még nem nyújtotta be, de elfogadott számviteli beszámolóval ren­delkezik, akkor a számviteli beszámolót szükséges ellenőrzés útján módosítania. Az adózás előtti nyereség összegében meghatározott felső határ kötelező jel­leggel első alkalommal a 2020-ban kez­dődő adóévre alkalmazandó.

3. a szociális hozzájárulási adó mértéke 2020. július 1-jétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken. Az adókulcs mérséklésével összhang­ban változik a kedvezmények mértéke is. Így a szociális hozzájárulási adó alól teljes mentességet nyújtó kedvez­mények esetén a munkáltatók 15,5 szá­zalékos (teljes) kedvezményt vehetnek igénybe a minimálbérig (egyes kedvez­mények esetén magasabb plafonig), míg az 50 százalékos kedvezmények eseté­ben az adó mértékének 50 százaléká­val megállapított kedvezményt érvé­nyesíthetnek a minimálbérig, ez utóbbi esetben az adókötelezettség 7,75 száza­lékos lesz.

Ahogy a szociális hozzájárulási adó eddigi csökkentése során, úgy most is több, ezzel összefüggő törvény vonat­kozó rendelkezése módosul egyidejű­leg, így

  • a személyi jövedelemadó esetében a magánszemélyeknek a számított jöve­delem 85 százaléka helyett 87 százalé­kában kell meghatározniuk az adóalap­ként figyelembe vett jövedelmüket ab­ban az esetben, amennyiben a szociális hozzájárulási adó megfizetésére a ma­gánszemély maga köteles és azt költ­ségként nem számolja el, illetve szá­mára nem térítik meg;
  • a kisadózó vállalkozások tételes adója esetében az 50 ezer forintos tételes adó megfizetése esetén 98 100 forint­ról 102 ezer forintra, míg a magasabb mértékű (75 ezer forintos) tételes adó megfizetésekor 164 ezer forintról 170 ezer forintra emelkedik az ellátási alap;
  • az egyszerűsített közteherviselési hoz­zájárulás esetében a kifizetőt terhelő ekho 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken.

Emellett a szociális hozzájárulási adó kulcsának mérséklésével összefüggés­ben a kisvállalati adó, illetve adóelőleg mértéke is 12 százalékról 11 százalékra csökken 2021. január 1-jétől.

4. nem terheli szociálishozzájárulásiadó-fizetési kö­telezettség a kormányrendelet hatály­balépésétől (2020. április 22-től) 2020. december 31-ig SZÉP-kártyára utalt, bé­ren kívüli juttatásnak minősülő össze­get, így annak közterhe 32,5 százalék­ról 15 százalékra mérséklődött.

Az éves rekreációs keretösszeg a 2020. évben 450 ezer forintról 800 ezer fo­rintra, költségvetési szervek munkavál­lalói esetében pedig 200 ezer forintról 400 ezer forintra emelkedik, emellett a Széchenyi Pihenő Kártya formájában béren kívüli juttatásként adható összeg is 450 ezer forintról 800 ezer forintra nő.

Az egyes alszámlákra utalható összeg – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésétől eltérően – a következőképpen változik:

  • a szálláshely alszámlára utalt támoga­tás a korábbi évi 225 ezer forint helyett legfeljebb évi 400 ezer forint;
  • a vendéglátás alszámlára utalt támoga­tás a korábbi évi 150 ezer forint helyett legfeljebb évi 265 ezer forint;
  • a szabadidő alszámlára utal utalt támo­gatás a korábbi évi 75 ezer forint helyett legfeljebb évi 135 ezer forint

5. a veszély­helyzet fennállásának időszakában a ve­szélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalóra tekin­tettel fizetendő egészségügyi szolgálta­tási járulékot a munkáltató a veszély­helyzet megszűnését követő hatvanadik napig fizeti meg

6. az adózók a 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. kö­zött esedékessé váló éves és soron kí­vüli társasági adó, kisvállalati adó, he­lyi iparűzési adó, energiaellátók jöve­delemadója, innovációsjárulék-megál­lapítási, -bevallási és -fizetési kötele­zettségének, továbbá az ezen időszak­ban esedékes adó-, illetve járulékelő­leg megállapítási és bevallási kötele­zettségüknek 2020. szeptember 30-ig tehetnek eleget.

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]