Velünk maradtak egyes vészhelyzetben hozott gazdaságvédelmi intézkedések
Véget ért a veszélyhelyzet, de bizonyos adó-és járulékszabályok tovább élnek, amelyeket az Országgyűlés a június 16-i ülésén el is fogadott, ezzel törvényi szintre emelve a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében hozott kormányrendeletek egyes intézkedéseit.
Miután a veszélyhelyzetben hozott intézkedések között számos olyan van, amelyeknek továbbra is hatályban kell maradniuk, ezért szükségesség vált azok törvényi szabályozása. A 2020.évi XLVI. törvény foganatosítja az alábbi intézkedéseket:
1. a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadóját három egyenlő részben: 2020. június 10-ig, szeptember 10-ig és december 10-ig kell megfizetni. Alapja a módosított mérlegfőösszeg 50 milliárd forintot meghaladó része, az adó mértéke 0,19 százalék. A hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadója a 2020. adóévet terhelő egyszeri kötelezettség. Az egyszeri befizetés összegét a hitelintézetek a 2021. adóévtől kezdődően öt adóév alatt egyenlő részletekben a pénzügyi szervezetek különadója terhére érvényesíthetik
2. módosult a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény:a fejlesztési tartaléknak a nyereség 50 százalékában meghatározott korlátját eltörölte: az adózás előtti nyereség teljes összege figyelembe vehető legfeljebb 10 milliárd forint összegben. Ez azt jelenti, hogy az adózók a nyereség teljes összegéig, de legfeljebb 10 milliárd forintig képezhetnek fejlesztési tartalékot a képzés adóévét követő négy adóévben megvalósítandó beruházásokra.
A módosítás a 2019. adóévre választás szerint alkalmazható. Amennyiben az adózó a 2019-ben kezdődő adóévére már benyújtotta a társaságiadó-bevallását és elfogadott számviteli beszámolóval rendelkezik, akkor 2020. szeptember 30-ig a társaságiadó-bevallását önellenőrzés útján, továbbá a számviteli beszámolóját számviteli ellenőrzés útján módosítania kell a kedvezmény igénybevétele kapcsán. Amennyiben az adózó a 2019-ben kezdődő adóévre a társaságiadó-bevallását még nem nyújtotta be, de elfogadott számviteli beszámolóval rendelkezik, akkor a számviteli beszámolót szükséges ellenőrzés útján módosítania. Az adózás előtti nyereség összegében meghatározott felső határ kötelező jelleggel első alkalommal a 2020-ban kezdődő adóévre alkalmazandó.
3. a szociális hozzájárulási adó mértéke 2020. július 1-jétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken. Az adókulcs mérséklésével összhangban változik a kedvezmények mértéke is. Így a szociális hozzájárulási adó alól teljes mentességet nyújtó kedvezmények esetén a munkáltatók 15,5 százalékos (teljes) kedvezményt vehetnek igénybe a minimálbérig (egyes kedvezmények esetén magasabb plafonig), míg az 50 százalékos kedvezmények esetében az adó mértékének 50 százalékával megállapított kedvezményt érvényesíthetnek a minimálbérig, ez utóbbi esetben az adókötelezettség 7,75 százalékos lesz.
Ahogy a szociális hozzájárulási adó eddigi csökkentése során, úgy most is több, ezzel összefüggő törvény vonatkozó rendelkezése módosul egyidejűleg, így
- a személyi jövedelemadó esetében a magánszemélyeknek a számított jövedelem 85 százaléka helyett 87 százalékában kell meghatározniuk az adóalapként figyelembe vett jövedelmüket abban az esetben, amennyiben a szociális hozzájárulási adó megfizetésére a magánszemély maga köteles és azt költségként nem számolja el, illetve számára nem térítik meg;
- a kisadózó vállalkozások tételes adója esetében az 50 ezer forintos tételes adó megfizetése esetén 98 100 forintról 102 ezer forintra, míg a magasabb mértékű (75 ezer forintos) tételes adó megfizetésekor 164 ezer forintról 170 ezer forintra emelkedik az ellátási alap;
- az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás esetében a kifizetőt terhelő ekho 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken.
Emellett a szociális hozzájárulási adó kulcsának mérséklésével összefüggésben a kisvállalati adó, illetve adóelőleg mértéke is 12 százalékról 11 százalékra csökken 2021. január 1-jétől.
4. nem terheli szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség a kormányrendelet hatálybalépésétől (2020. április 22-től) 2020. december 31-ig SZÉP-kártyára utalt, béren kívüli juttatásnak minősülő összeget, így annak közterhe 32,5 százalékról 15 százalékra mérséklődött.
Az éves rekreációs keretösszeg a 2020. évben 450 ezer forintról 800 ezer forintra, költségvetési szervek munkavállalói esetében pedig 200 ezer forintról 400 ezer forintra emelkedik, emellett a Széchenyi Pihenő Kártya formájában béren kívüli juttatásként adható összeg is 450 ezer forintról 800 ezer forintra nő.
Az egyes alszámlákra utalható összeg – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésétől eltérően – a következőképpen változik:
- a szálláshely alszámlára utalt támogatás a korábbi évi 225 ezer forint helyett legfeljebb évi 400 ezer forint;
- a vendéglátás alszámlára utalt támogatás a korábbi évi 150 ezer forint helyett legfeljebb évi 265 ezer forint;
- a szabadidő alszámlára utal utalt támogatás a korábbi évi 75 ezer forint helyett legfeljebb évi 135 ezer forint
5. a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalóra tekintettel fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig fizeti meg
6. az adózók a 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékessé váló éves és soron kívüli társasági adó, kisvállalati adó, helyi iparűzési adó, energiaellátók jövedelemadója, innovációsjárulék-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá az ezen időszakban esedékes adó-, illetve járulékelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségüknek 2020. szeptember 30-ig tehetnek eleget.