Változnak a százalékos mértékek

A kifizető – kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani – a jövedelmet szerző magánszemély 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az szja-törvény szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem után.

A kifizetőt 22 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli – a külön adózó jövedelmek közül – a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után.

Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a béren kívüli juttatások után a kifizetőt terhelő egészségügyi hozzájárulást a jövedelem 1,18-szorosának figyelembevételével kell megállapítani.

Az eho csökkenése kihatással van a személyi jövedelemadóról (szja) szóló 1995. évi CXVII. törvény 29. paragrafusában foglalt, „78 százalékos szabály”-ként ismert rendelkezésre is. Ez azt jelenti, hogy 2017. január 1-jétől annak az összevont adóalapba tartozó jövedelmet szerző magánszemélynek, aki saját maga kötelezett a szociális hozzájárulási adó, illetőleg a 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 82 százalékát kell adóalapként figyelembe vennie.

A mezőgazdasági őstermelő kötelezettsége

Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelmének 14 százaléka.

A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 14 százaléka.

Változás az eljárási szabályokban

Az eho fizetésre kötelezett magánszemély az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban számol el. Az adóbevallás benyújtásának határidejéig kell a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni.

Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos ehót a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.