Az új előírás szerint az adóalapot csökkentő fejlesztési tartalék – az eddigiektől eltérően, amely az adózás előtti nyereség 50 százalékának megfelelő összegű képzést engedélyezett – elérheti az adózás előtti nyereség összegét.

Nem változott, hogy a maximálisan képezhető összeg 10 milliárd forint, továbbá, hogy az adóalap-csökkentés feltétele a képzett összegnek lekötött tartalékként történő kimutatása. [R. 1. § (1) bekezdés, Tao 7. § (1) bekezdés f) pont].

A fejlesztési tartalékot változatlanul a képzés adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig kell beruházásra felhasználni. A felhasználáskor a lekötött tartalék feloldható, és visszavezethető az eredménytartalékba. Nem változott, hogy a lekötésnek a Tao-ban előírtnak megfelelő beruházás nélkül történő feloldása, vagy beruházásra történő felhasználásnak a negyedik adóév utolsó napjáig történő elmaradása esetén utólag meg kell fizetni a társasági adót a képzés adóévében érvényes adómértékkel, amely jelenleg 9 százalék. Az adó mellett késedelmi pótlékot is kell fizetni a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig felszámítva. Az adót és a késedelmi pótlékot a lekötött tartalék feloldását követő 30 napon belül, a negyedik adóév utolsó napjáig fel nem oldott tartalék után a negyedik adóévet követő hónap 30. napjáig kell megfizetni. Az adót és a késedelmi pótlékot az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani.

A fejlesztési tartalék a következők kivételével bármely – új eszközre és használt eszközre egyaránt – beruházásra felhasználható, a beruházás elszámolásának adóévében. A több év alatt megvalósított beruházás aktiválásának adóévében, tehát csak az ezen adóévben elszámolt beruházási értékre használható fel a fejlesztési tartalék, a korábbi adóévekben elszámolt beruházás utólag nem finanszírozható a fejlesztési tartalékból. (Arra a beruházás elszámolásának adóévében volt lehetőség.) Nem használható fel a fejlesztési tartalék

  - a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként kapott eszköz alapján elszámolt beruházásra,

  - a térítés nélkül átvett eszköz címen elszámolt beruházásra,

  - az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amelyre a számvitelről szóló 2000. C. törvény (Szt.)  szerint nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést (például földterületre, telekre, olyan eszközre, amelynek nem csökken az értéke). Elszámolható azonban a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építmény beruházásra, bár ezek értéke jellemzően nő a használati idő alatt.

A fejlesztési tartalék felhasználásával megvalósított és üzembe helyezett beruházás bekerülési értékéből a fejlesztési tartalékból fedezett összeg a tao-alapot csökkentő értékcsökkenési leírásként már nem vehető figyelembe, azzal az üzembe helyezéskor csökkenteni kell a Tao szerinti számított nyilvántartási értéket (amely egyébként az üzembe helyezéskor azonos a bekerülési értékkel). Az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás azonban az üzembe helyezéstől folytatható, azaz a bekerülési érték alapján, a Tao szerinti leírási mértékkel számított értékcsökkenési leírás, legfeljebb a számított nyilvántartási érték adóalapot csökkent. [Tao 7. § (15 bekezdés, 4. § 31/a. pont, 1. számú melléklet 12. pont, Szt. 52. § (5)–(6) bekezdés]

A lekötött tartalék képzése, feloldása

A lekötést az Szt. előírása szerint az eredménytartalékból kell lekötni, mint a vállalkozó saját elhatározása alapján történő lekötést. A lekötést az eredménytartalékkal szemben el kell számolni akkor is, ha a lekötött tartalék növekedése miatt az eredménytartaléknak negatív egyenlege lesz, vagy negatív egyenlege nő. [Szt. 38. § (3) bekezdés g) pont és (5) bekezdés].

Hatályba lépés és átmeneti előírás

A módosított előírást első alkalommal a Rendelet hatályba lépésének a napját magában foglaló adóévre, azaz a 2020. adóévre kell alkalmazni [R. 1. § (2) bekezdés, 2. § (1) bekezdés].

Választható azonban a 2019-ben kezdődő adóévre is a módosítás szerinti képzés, még akkor is, ha az adózó

 - a Rendelet hatályba lépésekor már elfogadott számviteli beszámolóval rendelkezik és társasági adóbevallását már benyújtotta. Ekkor az éves társasági adóbevallást 2020. szeptember 30-áig az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) szerint önellenőrzi, és ezzel egyidejűleg a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozó, elfogadott számviteli beszámolója tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képez. Az Art. szerinti önellenőrzésnél a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabálynak a Rendelet előírása tekintendő.

 - a Rendelet hatályba lépéséig társasági adóbevallást nem nyújtott be, de a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan elfogadott számviteli beszámolóval rendelkezik, akkor a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozó, elfogadott számviteli beszámolója tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képez.

A beszámoló ellenőrzésével képzett lekötött tartalék – az Szt. ellenőrzésre vonatkozó előírásai szerint – a 2020. adóévi beszámolóban, illetve – ha jelentősnek minősül – a 2020. adóévi beszámoló középső oszlopában jelenik meg.

Egyéni vállalkozónak nem

Jó tudni, hogy 171/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet csak a társasági adóalanyok számára oldotta fel a beruházás tartalékolás lehetőségének az adózás előtti nyereség 50 százalékában megszabott korlátozását, így az egyéni vállalkozóknak változatlanul a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-tv)  hatályos előírásait kell alkalmazniuk.