Változott az innovációs járulék fizetésére kötelezettek köre

2019. január 1-i hatállyal módosult a tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény, mely az innovációs járulék-kötelezettséget előíró szabályokat is tartalmazza. A jövőre életbe lépő változás lényege, hogy az innovációs járulék fizetésére azok a vállalkozások is kötelezetté válnak, amelyek az önálló mutatószámai alapján nem lennének azok, de a partner- és kapcsolódó vállalkozásaikkal összeszámított adatok azt eredményezik, hogy elérik a középvállalkozási méretet az üzleti év első napján.

A törvénymódosítás alapvetően kétféle vállalat-típust érinthet:

  1. multinacionális cégcsoportok hazai leányvállalatait, amelyek esetében eddig nem kellett összeszámítani a mutatószámokat a külföldi anyavállalat és a cégcsoport többi tagjának mutatószámaival,
  2. hazai cégcsoportok tagvállalatait, amelyek esetében eddig szintén nem volt hatályban az összeszámítási szabály.

Milyen mutatószámokat kell összeszámítani és hogyan kell figyelembe venni?

  • összes foglalkoztatotti létszám
  • éves nettó árbevétel
  • mérlegfőösszeg

Azt kell vizsgálni, hogy az összevont mutatószámok alapján a vállalkozás marad-e továbbra is mikro- vagy kisvállalkozás. Ha igen, akkor továbbra sem kell innovációs járulékot fizetnie. A Kkv. törvény szerint:

A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és

b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

 

A KKV kategórián belül pedig kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és

b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Tehát 50 főt elérő összevont létszám esetén már nem beszélhetünk kisvállalkozásról. Ha az összevont mutatószám maximum 49 fő, akkor, ha a másik két mutatószám (éves nettó árbevétel, mérlegfőösszeg) közül mindkettő határérték feletti, akkor szintén nem beszélhetünk kisvállalkozásról.

Példa: Az összevont létszám 55 fő, az összevont árbevétel 8 millió EUR, az összevont mérlegfőösszeg 3 millió EUR. Nem beszélhetünk kisvállalkozásról, a cég kötelezett innovációs járulék fizetésére.

Példa: Az összevont létszám 45 fő, az összevont árbevétel 12 millió EUR, az összevont mérlegfőösszeg 6 millió EUR. Kisvállalkozásról van szó, a cég nem kötelezett innovációs járulék fizetésére.

A mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni.

Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.

 

Mely vállalkozásokkal szükséges a mutatószámokat összevonni?

Partnervállalkozásokkal: amelyben a vizsgált cégnek egyedül vagy kapcsolt vállalkozásaival együtt a szavazati vagy tulajdoni aránya legalább 25% és legfeljebb 50%

Kapcsolódó vállalkozásokkal: amelyben a vizsgált cégnek többségi tulajdona vagy szavazati aránya van, vagy amely a vizsgált cégben rendelkezik többségi tulajdonnal vagy szavazati aránnyal.

Kapcsolódó vállalkozási viszonyt hoz létre az is, ha egyik vállalkozás jogosult a másik vállalkozás tekintetében a vezető tisztségviselők, vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválasztására vagy visszahívására.

Emellett a Kkv. törvény (2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról) még további rendelkezéseket is tartalmaz, de talán az egyik leggyakoribb még a következő helyzet:

Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a fentiek szerint meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.

Fontos, hogy a besorolást minden potenciálisan érintett vállalkozás szemszögéből külön-külön meg kell vizsgálni. Azaz, bármelyik vállalkozás ma Magyarországon potenciálisan érintett lehet 2019-től innovációs járulék fizetésében és bevallásában, hiszen

  • ha rendelkezik vállalati tulajdonosokkal egy cég, vagy van üzletrésze, akkor ezek arányai és a további tulajdonosok vizsgálandóak (ki kell deríteni a közvetlenül és közvetve kapcsolódó vállalkozásokat és partnervállalkozásokat),
  • ha magánszemély tulajdonosokkal rendelkezik egy cég, akkor nyilatkoztatni kell a tulajdonost/tulajdonosokat, hogy egyedül, vagy több tulajdonos együtt (nem szükséges, hogy közeli hozzátartozók legyenek) rendelkezik-e pl. többségi tulajdonnal más vállalkozásban, amely azonos vagy szomszédos piacon működik.

 

Az innovációs járulék fizetésének alapja és mértéke

A járulék alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39. § (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap, csökkentve a Htv. szerint kimutatott, külföldön létesített telephelyre jutó iparűzési adóalaprész összegével.

A járulék mértéke a járulékalap 0,3%-a.

Érdemes tehát már most megvizsgálni, hogy az eddig mentesülő vállalkozások biztosan jövőre is mentesülnek-e, vagy pedig be kell tervezni az érintett vállalkozás költségvetésébe az innovációs járulék (és az előlegek) összegét is.

2019. január 1-én rendelkezésre álló két utolsó beszámoló naptári évvel megegyező üzleti éves vállalkozás esetén a 2017. évi és a 2016. évi beszámoló, tehát akár már most ki lehet kalkulálni a mutatószámokat. Ha pedig most még nem egyértelmű, hogy mely cégek minősülnek kapcsolódó vállalkozásoknak és partnervállalkozásoknak, elegendő idő áll rendelkezésre ezek megállapításához.

 

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]