A köztestület, a közalapítvány és az MRP szervezet, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírásainak a Rendeletben foglaltak figyelembevételével történő alkalmazása.

Az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivő irodának, a végrehajtói irodának, a közjegyzői irodának, a közhasznú besorolással nem rendelkező európai területi együttműködési csoportosulásnak, az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorciumnak a beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Szt. előírásait kell alkalmaznia.

A közhasznú jogállású egyéb szervezet az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) előírásait figyelembe véve, a Szt. és a Rendelet alapján köteles beszámolót készíteni, kivéve a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézményt és a közhasznú szervezetként működő európai területi együttműködési csoportosulást, amelyeknél az Ectv. előírásainak figyelembevételével a Szt. előírásait kell alkalmazni.

Az egyéb szervezetek által alapított, fenntartott egészségügyi, szociális és oktatási tevékenységet ellátó, jogi személyiséggel rendelkező szervezet beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségét a létrehozó szervezet állapítja meg jogi személyisége alapján besorolva azt a Szt. szerinti gazdálkodó, vállalkozó államháztartás szervei vagy az egyéb szervezetek közé szervezetek közé.

Mit jelent a változások figyelembe vétele

Beszámoló, könyvvezetés

A beszámoló formáját az egyéb szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

A beszámoló lehet:

a) egyszerűsített beszámoló,

b) egyszerűsített éves beszámoló,

c) az egyéb szervezet választása vagy jogszabály előírása alapján a Szt.  szerinti éves beszámoló.

Az a) és b) pont szerinti beszámoló formáját, tartalmát a Rendelet 1–4. melléklete tartalmazza. A beszámoló része a mérleg és az eredménylevezetés/eredménykimutatás, közhasznú jogállású szervezetnél – amelynek figyelembe kell venni a beszámolónál az Ectv. előírásait – az Ectv. szerinti kiegészítő melléklet és közhasznúsági melléklet.

Mikrogazdálkodói beszámoló készítését e szervezetek    nem választhatják.

Ha az egyéb szervezet a jogszabályban, illetve a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenységen (a tevékenység célja szerinti, közhasznú tevékenység) felül vállalkozási tevékenységet is folytat, akkor a könyvvezetés során és a beszámolóban elkülönítve ki kell mutatnia az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység adatait. Ehhez – eltérően a korábbi szabálytól – az alaptevékenységhez, illetve a vállalkozási tevékenységhez is kapcsolódó ráfordításokat (költségeket), kiadásokat a tényleges használat (az igénybevétel) arányában kell elsősorban megosztani a tevékenységek között, és csak akkor lehetséges a bevételek arányában történő megosztás, ha tényleges használat nem állapítható meg.

A továbbutalási céllal kapott, bevételként elszámolt támogatás összegét az alaptevékenységhez, illetve a vállalkozási tevékenységhez egyaránt felmerült ráfordítások (költségek), kiadások megosztásánál, valamint a könyvvezetési rendszerek közötti áttérést meghatározó (ár)bevételnél figyelmen kívül kell hagyni.

Az egyéb szervezetnél a továbbutalási céllal kapott támogatást kettős könyvvitel vezetése esetén egyéb bevételként, egyszeres könyvvitel vezetése esetén pénzügyileg rendezett bevételként kell kimutatni. Az így kapott támogatás tovább utalt, átadott összegét − a könyvvezetés módjától függően − egyéb ráfordításként vagy ráfordításként érvényesíthető kiadásként kell elszámolni. E támogatások tovább utalása, átadása nem minősül a Szt. szerinti költségek ellentételezésére, illetve fejlesztési célra adott támogatásnak, továbbá véglegesen átadott pénzeszköznek.

Továbbutalási céllal kapott támogatás: olyan támogatás, amelyet az egyéb szervezet az alapítójától, a költségvetésből, helyi önkormányzattól vagy más szervezettől, pályázati vagy egyéb más úton kap, és azt tovább     utalja, vagy átadja olyan szervezet részére, amely a támogatás célja szerinti feladatot közvetlenül megvalósítja. Az egyéb szervezetnél az eredménylevezetésben, illetve az eredménykimutatásban az ilyen tételeket elkülönítetten (továbbutalási céllal kapott támogatás, továbbutalt támogatás) be kell mutatni. Az adott üzleti évben továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összeget a kettős könyvvitelt vezetőknél időbelileg el kell határolni, egyszeres könyvvitelt vezetőknél kötelezettségként kell kimutatni.

Az egyéb szervezet a kapott alapítói, költségvetési, helyi önkormányzati és egyéb támogatásokat, az érdekeltségi hozzájárulást bevételként számolja el.

Egyszerűsített beszámolót akkor készíthet az az egyéb szervezet, ha az alaptevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege – két egymást követő évben, évenként – az 50 millió forintot nem haladja meg, vagy – értékhatártól függetlenül – amely csak alaptevékenységet folytat. Az egyszerűsített beszámolót egyszeres könyvvezetés alapozza meg.

Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az egyéb szervezet, ha két egymást követő évben az alaptevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot, illetve – bevételétől függetlenül – ha közhasznú besorolással rendelkezik.

A jogelőd nélkül alapított egyéb szervezet – ha a tárgyévet megelőző két üzleti év egyikére vagy mindkét üzleti évre vonatkozó (ár)bevételi adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre – a tárgyévi várható éves (ár)bevételt és − ha van − a tárgyévet megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) (ár)bevételt kell a beszámolóra vonatkozó döntésnél figyelembe vennie.

Könyvviteli szolgáltatás, könyvvizsgálat

A tárgyévet megelőző két üzleti év átlagában, ennek hiányában az üzleti évben várhatóan (éves szintre számítva) vállalkozási tevékenységből a 10 millió forintot meghaladó (ár)bevételt elérő szervezet a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével

a)     okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, illetve a mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkező személyt köteles megbízni, vagy

b)    olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja megfelel az a) pontban meghatározott követelményeknek.

A szervezetnél a könyvvizsgálat – ha nincs eltérő jogszabályi rendelkezés –, akkor kötelező, ha a megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevétele (évesítve) meghaladja a 300 millió forintot.

Kötelező a könyvvizsgálat a közalapítványnál.

A szervezet akkor is dönthet arról, hogy a beszámolót felüli vizsgáltatja könyvvizsgálóval, ha erre nem kötelezett.

Közzététel

A közhasznú jogállású szervezet – amelynek figyelembe kell venni a beszámolónál az Ectv. előírásait – köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni. E kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvényben meghatározott módon tesz eleget.

Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, akkor a közzétételi kötelezettség kiterjed saját honlapon történő elhelyezésére is, amelyet legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig ott kell tartani. 

Mit jelent az Ectv. figyelembe vétele?

Beszámoló, könyvvezetés

Közhasznú jogállású szervezet kettős könyvvitel vezetésére kötelezett, így a beszámolója csak egyszerűsített éves beszámoló lehet. Ezen kívül – mivel figyelembe kell vennie az Ectv. előírásait is – a beszámolója a mérleg és eredménykimutatás mellett kiegészítő mellékletet és közhasznúsági mellékletet is tartalmaz.

A kiegészítő mellékletében – eltérően a Szt. előírásától – be kell mutatni

-       a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket, támogatásokként,

-       a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó adatokat,

-       az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.

Támogatási program: a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatás, adomány.

A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni

-       a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit,

-       a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat.

-       a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

Közzététel

A közhasznú jogállású szervezet – amelynek figyelembe kell venni a beszámolónál az Ectv. előírásait – köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni. E kötelezettségének a civil szervezetk bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvényben meghatározott módon tesz eleget.

Ha a szervezet saját honlappal rendelkezik, akkor a közzétételi kötelezettség kiterjed saját honlapon történő elhelyezésére is, amelyet legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig ott kell tartani. 

 

Mit jelent a Szt. szerinti előírások alkalmazása?

Azon szervezetek beszámolója, amelyek Szt. előírása szerintbeszámolót kötelesek készíteni, lehet

-       éves beszámoló,

-       egyszerűsített éves beszámoló

-       mikrogazdálkodói beszámoló.  

E beszámolókat minden esetben kettős könyvvitellel kell alátámasztani. 

A beszámoló formája függ

-       a mérlegfőösszeg nagyságától,

-       az éves nettó árbevételtől,

-       az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak számától.

Sajátosságok egyes szervezeti formáknál

Köztestületnél, közalapítványnál sajátosság a mérleg saját tőke elemeiben van (például jegyzett tőke helyett induló tőke).  Induló tőke lehet a létesítő okirat módosításában meghatározott, az alapító, a tag, a csatlakozó által ilyen címen (induló tőke növelése érdekében) rendelkezésre bocsátott pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás összege is.

Az eredménykimutatásban a kettős könyvvitelt vezető köztestületnek, közalapítványnak a bevételeit legalább az értékesítés nettó árbevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke, egyéb bevétel és pénzügyi műveletek bevétele bontásban kell bemutatnia. Az egyéb bevételeken belül részletezni kell a tagdíjak, az alapítótól kapott befizetések, valamint a kapott támogatások összegét. 

Könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével – bevételétől függetlenül – köteles ilyen szolgáltatás nyújtásra jogosultsággal rendelkező személyt vagy társaságot megbízni.

A közalapítványnál kötelező a könyvvizsgálat.

A javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet a Szt. és a Rendelet előírásait az MRP tv. figyelembevételével alkalmazza.

Az MRP szervezet nyilvántartási (könyvvezetési) rendszerét köteles oly módon tovább részletezni, hogy abból az MRP törvényben meghatározott adatok rendelkezésre álljanak. [Például  nyilván kell tartani a résztvevők és  az alapítók tagi részesedését, a javadalmazási politikára alapult MRP esetében az adózott eredményen és saját tőkén belül elkülönítve nyilván kell tartani a javadalmazási politika keretében a résztvevőket megillető különböző (így különösen eltérő időszakokban nyújtott teljesítményükre tekintettel, vagy eltérő események bekövetkezése esetén) pénzügyi eszközök átvételéből, értékeléséből, hozamából és pénzre történő átváltásából, valamint a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó tagi részesedés bevonásához kapcsolódó elszámolásokból eredő részeket, illetve az alapító tagi részesedéséhez kapcsolódó részeket.]

A mérlegben a megszerzett részvények, üzletrészek és az egyéb értékpapírok elkülönítetten mutatandók ki, és ehhez kell kialakítani a befektetett pénzügyi eszközök, illetve az értékpapírok analitikus nyilvántartását. A mérleg saját tőke elnevezése e szervezetnél induló tőke, eredmény, lekötött tartalék és tárgyévi eredmény alaptevékenységből – kettős könyvvitel vezetése esetén – ezen kívül értékelési tartalék.

Induló tőke a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával az MRP szervezet létesítő okiratában (annak módosításában) meghatározott, az alapító, a résztvevő által alapítói vagyonként, illetve az alapítói vagyonon felül rendelkezésre bocsátott pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás. Az induló tőkén belül külön-külön be kell mutatni az alapítói vagyoni hozzájárulás, illetve az alapítói vagyonon felüli vagyoni hozzájárulás összegét.

Eredményként a tárgyévet megelőző évek eredményét kell összevontan szerepeltetni.

Az eredménylevezetésre, az eredménykimutatásra vonatkozó sajátos rendelkezés, hogy a bevételeket legalább a következő csoportosításban be kell mutatni:

-       a saját erő címen a részt vevők által befizetett összegek,

-       a résztvevőket foglalkoztató társaság által átutalt összeg,

-       a résztvevők egyéb befizetései,

-       más természetes és jogi személy befizetései,

-       kapott osztalék, részesedés,

-       vagyonrészek értékesítéséből származó bevételek és

-       egyéb bevételek.

Külön kell szerepeltetni a működési költségeket, a fizetett kamatokat, az értékesített vagyonrészek nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét, a résztvevők tulajdonába adott vagyonrészek nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét.