Változik a fejlesztési tartalék maximuma
Jövőre a mostani 500 millió forintról 10 milliárd forintra növekszik a fejlesztési tartalék képzésének lehetősége, ami egy kellően nyereséges és nagyobb beruházás előtt álló cégnek rendkívül nagy adóelőnyt jelent. A fejlesztési tartalék összege továbbra is maximum az adózás előtti nyereség 50 százaléka lehet.
Mit jelent ez a gyakorlatban
Gyakorlatilag előrehozott amortizációt jelent, tehát a társaság az eszközök beszerzése előtt számolhatja el azok értékcsökkenését. Technikailag a társasági adóalanyok a jövőbeli várható tárgyi eszköz beszerzéseikre képezhetnek fejlesztési tartalékot, vagyis a társaság a nyeresége egy részét „félre teszi” abból a célból, hogy a jövőben ebből finanszírozza a tárgyi eszköz beszerzéseit.
Ennek adózási szempontból az az előnye, hogy a fejlesztési tartalék összegével (de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százalékával és legfeljebb adóévenként 500 millió forinttal) a vállalkozás csökkentheti a társasági adóalapját, ezáltal pedig összességében a fizetendő adóját. (Gyakorlatilag adózási szempontból még a beszerzés előtt figyelembe veszi a vállalkozás az eszköz teljes értékcsökkenését.) A fejlesztési tartalék osztalékfizetési korlátot is jelent, tehát a nyereségnek azt a részét, amit a vállalkozás ilyen célokra elkülönített, azt nem fizetheti ki osztalékként.
A fejlesztési tartalékot a képzését követő négy adóévben lehet tárgyi eszközök beszerzésre fordítani. A negyedik adóévet követően még fel nem használt fejlesztési tartalék után azonban meg kell fizetni a lekötés évében érvényes adómértéket és a lekötés óta felszámolandó késedelmi pótlékot.
Tehát 2019-től a mostani 500 millió forintról 10 milliárd forintra növekszik a fejlesztési tartalék képzésének lehetősége. Azaz, ha egy cég nyereségesen működik és nagyobb beruházást tervez, akkor átmenetileg nem kell megfizetnie a társasági adót. Egy ekkora kedvezmény értékes a vállalkozásoknak, hiszen akár több millió forint értékű beruházásokat, fejlesztéseket tesz lehetővé.