Szerződés elszámolási egysége

a) jogilag egy egységet képező, a megrendelővel kötött, a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére vonatkozó szerződés egésze (a szerződés összes részteljesítése, összes teljesítési kötelme együttesen, függetlenül attól, hogy a szerződés egy vagy több részteljesítést, teljesítési kötelmet tartalmaz);

b) az ugyanazzal a megrendelővel kötött, a) pont szerinti szerződések egy csoportja, amennyiben:
– a szerződések csoportjának feltételeit egyetlen csomagban tárgyalták,
– a szerződések egymással annyira szoros kapcsolatban állnak, hogy valójában egy közös nyereséghányaddal rendelkező egyetlen projekt részeit képezik, és
– a szerződések egyidejűleg, vagy egymást szorosan követően valósulnak meg.

Teljesítési fok: a tényleges teljesítésnek a szerződés elszámolási egységére meghatározott mértéke, amely a ténylegesen elvégzett munkáknak az elvégzendő összes munkához viszonyított — a számviteli politikában meghatározott módszer szerinti — arányát fejezi ki.

Készültségi fok: a befejezetlen termelés vagy a befejezetlen szolgáltatás készültségének mértéke, amely a már elvégzett tevékenységeknek a félkész termék, illetve a késztermék (kész szolgáltatás) előállításához elvégzendő összes tevékenységhez viszonyított — a számviteli politikában meghatározott módszer szerinti — arányát fejezi ki.

Ha a szerződéses elszámolási egység egyetlen terméket, szolgáltatást jelent, akkor a teljesítési fok és készültségi fok – a mérés időpontjában – azonos mértékű.

Új árbevétel-elszámolás

A Mód tv. szerint az értékesítés nettó árbevételénél

a) növelő tételként kell elszámolni azt az összeget, amellyel a szerződés elszámolási egysége teljes szerződéses ellenértékének teljesítési fok arányában számított összege (áfa nélkül) meghaladja a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban elszámolt árbevételt,

b) csökkentő tételként kell elszámolni azt az összeget, amellyel a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban elszámolt árbevétel meghaladja a szerződés elszámolási egysége teljes szerződéses ellenértékének teljesítési fok arányában (áfa nélkül) számított összegét.

E módosítás azzal függ össze, hogy az árbevétel – főszabály szerint – továbbra is a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában, nyugtában, illetve – ha az eladó számla, nyugta kiállítására nem kötelezett – egyéb számviteli bizonylatban rögzített, vagy a pénzeszközben kapott – áfát nem tartalmazó – ellenértékkel egyező összeg. Ehhez képest kell növelő vagy csökkentő tételként elszámolni az előzőeket.

Befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, félkész vagy késztermék

Változik a befejezetlen termelés, illetve a félkész termék, a késztermék értékének meghatározása, ha a vállalkozás azt a norma szerinti közvetlen önköltség alapján határozza meg. Ez esetben az Szt. 62. § (2) bekezdésének módosított rendelkezése alapján a norma szerinti közvetlen önköltségből a készültségi fokkal történő arányosítással lehet a bekerülési értéket meghatározni a korábbi teljesítési fok alapján történő arányosítás helyett.

Egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén is a készültségi fok alapján lehet majd a saját termelésű készlet még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási árán történő értékelés esetén a még várhatóan felmerülő költségeket arányosan meghatározni az Szt. 98. § b) pont szerint.

A módosítás előírja [az Szt. 28. § (3a) bekezdésben], hogy a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, félkész vagy késztermék a kapcsolódó árbevétel elszámolásáig mutatható ki készletként.

A Mód tv. hatályon kívül helyezi az Szt. 62. § (3) bekezdését, amely a befejezetlen építési-szerelési, illetve technológiai szerelési munka bekerülési értékének a kalkulációs egység összes elszámolt közvetlen költségéből a még el nem számolt összeg alapján történő meghatározását tartalmazta.

Időbeli elhatárolás

Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni [az Szt. 32. § (8) bekezdése szerint] a szerződés elszámolási egysége (áfa nélküli) teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összege azon részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen elszámolt nettó árbevételt.

Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni [az Szt. 44. § (7) bekezdés szerint] a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen elszámolt nettó árbevételnek azt a részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egysége teljes szerződéses ellenértékének a mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összegét áfa nélkül.

Céltartalék

Az Szt. előírása szerint [41. § (1) bekezdés] céltartalékot az eddigiek mellett (a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségek) képezni kell a megkötött szerződésből vagy annak elszámolási egységéből várható veszteségre is, ha az a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennáll, de összege vagy esedékességének időpontja még bizonytalan, és arra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.

Átmeneti előírás

A változásokat 2020. január 1-jétől kell alkalmazni, de alkalmazni lehet a 2019. üzleti év beszámolójára, illetve a 2020. előtt megkötött szerződésekre is az Szt. 177. § (77)–(78) bekezdése szerint. Ha azonban az új előírást alkalmazza a vállalkozás, akkor az adott szerződésre nem alkalmazhatja a Mód tv.-vel hatályon kívül helyezett rendelkezést, amely a befejezetlen építési-szerelési, illetve technológiai szerelési munka bekerülési értékének meghatározására vonatkozott.