Változások a számviteli törvényben

Az adótörvény változások most is, mint mindig a számviteli törvény kisebb-nagyobb változását eredményezik. Elsősorban a magyar szabályozás szerinti módosításokat nézzük át a teljesség igénye nélkül, hiszen ezek érintik leginkább a magyar cégeket. Az új előírások döntő többségben 2019. január 1-jével lépnek hatálya, azokat kötelezően a 2019-ben induló üzleti évben kell először alkalmazni, de legtöbbjük a 2018-as üzleti évre is alkalmazható.

A számviteli törvény módosítása tükrözi a jogszabályi környezet alakulása miatt szükséges változásokat, valamint a könyvvezetés pénznemére, a követelések engedményezésére, a támogatások elszámolására, az üzleti vagy cégértékre, az adatkezelésre, a cash flow-kimutatásra és az IFRS-ek alkalmazására vonatkozó előírások pontosítását, kiegészítését, továbbá az egységes számviteli gyakorlat kialakítását segítő rendelkezéseket tartalmaz.

Támogatások elszámolása időbeli elhatárolásként

Az összemérés elvének érvényesülése érdekében, amennyiben a támogatás összege bizonyíthatóan be fog folyni a vállalkozáshoz, akkor a várható támogatás összegének bevételkénti elszámolása lehetővé válik az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben, akkor is, amikor az még pénzügyileg nem folyt be. Ezekkel a költségekkel és ráfordításokkal egy időszakban (évben) lehetővé válik a támogatások bevételkénti elszámolása is.

Ez a változás kedvező az uniós forrásokra sikerrel pályázó cégek számára, hiszen ezek, a jellemzően utófinanszírozással megvalósuló projektek a céget adott esetben veszteségbe fordíthatták, amellyel a cég hátrányos helyzetbe kerülhetett. Ugyanis gyakran előfordul, hogy a költségek, a ráfordítások már az adott üzleti évben felmerülnek, míg a kapcsolódó bevételek – az utófinanszírozás miatt – csak az üzleti évet követően jelennek meg.

Goodwill kimutatása

A hatályos előírások szerint részesedés vásárlásakor annak értéke a fizetett vételárral azonos összegben mutatandó ki, akkor is, ha annak összege üzleti vagy cégértéket (goodwill) is tartalmaz. Beolvadás vagy összeolvadás esetén az egymásban lévő részesedéseket a saját tőkével szemben ki kell vezetni, ami a számviteli elszámolás során egyes esetekben jelentős tőkevesztést eredményezhet, ha egyébként a beolvadás során a megszűnő (beolvadó) társaság vagyonát nem lehet arányosan felértékelni. Az új törvény ilyen esetekben is lehetővé teszi az üzleti vagy cégérték kimutatását akkor, ha az már a részesedés vásárlásakor érvényesítésre került a vételárban, csak az nem kerülhetett külön kimutatásra. Az ilyen esetben keletkező üzleti vagy cégérték kimutatásának feltétele, hogy a beolvadás során az üzleti vagy cégértékkel érintett vagyont is átértékeljék annak érdekében, hogy az üzleti vagy cégérték csak az eszközök és kötelezettségek részesedéssel arányos piaci értékén felüli összegét tartalmazza.

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében így kimutatásra kerülő üzleti vagy cégérték összege azonban nem haladhatja meg a beolvadó (megszűnő) társaságban lévő részesedés megszerzésekor a bekerülési értékben érvényesített üzleti vagy cégértéket. Az üzleti vagy cégérték kimutatására vonatkozó új előírások a törvénymódosítás kihirdetésekor, 2018. július 25-én léptek hatályba és a hatálybalépést követően induló beolvadásokra, összeolvadásokra lehet ezeket alkalmazni.

Beszámoló pénznemének változtatása

A vállalkozó a könyvvezetés pénznemére vonatkozó döntését – amit a létesítő okiratban is meghatározott – 5 év helyett 3 évenként változtathatja meg 2019 januárjától.

Követelések értékesítésének elszámolása

A törvény világossá teszi, hogy a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott követelések értékesítésének (engedményezésének) eredményét:

  • befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként,
  • árfolyamnyereségként vagy
  • befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni.

A forgóeszközök között kimutatott eredeti követelések értékesítésével (engedményezésével) kapcsolatos gazdasági eseményeket:

  • az egyéb bevételek,
  • illetve az egyéb ráfordítások között,

míg a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelések értékesítésével (engedményezésével) kapcsolatos gazdasági események eredményét:

  • a pénzügyi műveletek egyéb bevételei,
  • illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni.

Ez a szabály alkalmazandó a befektetett pénzügyi eszközök között és a forgóeszközök között kimutatott követelések elengedésének és behajthatatlanságának számviteli elszámolására is.

KATA –s ügyvédi irodák

. A törvény meghatározza a KATA alanyává vált ügyvédi irodák számviteli törvény szerinti előírások alóli kikerülésének, illetve visszatérésének szabályait (ezek a szabályok megegyeznek a gazdasági társaságokra vonatkozó eddigi szabályokkal).

Üzletiév-váltás lehetősége

Új lehetőség, hogy a konszolidálásba bevont vállalkozások a konszolidálásba történő bevonáskor is megváltoztathatják üzleti évüket akkor is, ha még nem rendelkeznek három lezárt üzleti évi beszámolóval. Ezt a módosítást az anyavállalat információs igényei indokolják.

Vagyoni értékű jog apportálása

Gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, apportált vagyoni értékű jogok nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét – az apportálás eredményétől függően – az egyéb bevételek, vagy az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.

Konszolidált beszámoló eredménykimutatása

A törvénymódosítás az összevont (konszolidált) éves beszámoló eredménykimutatása tekintetében a jelenlegi összköltséges eljárású eredménykimutatás mellett a forgalmi költség eljárással összeállításra kerülő eredménykimutatás választását is biztosítja.

Mérlegképes könyvelők továbbképzése

Az akkreditált továbbképző szervezet köteles a megvalósult továbbképzésről nyilvántartást vezetni, és a továbbképzéssel összefüggő dokumentumokat 6 évig megőrizni. A törvénymódosítás megteremti a nyilvántartás vezetésének jogalapját és meghatározza a nyilvántartásban szereplő adatok körét. Az akkreditált szervezet a résztvevők továbbképzési kötelezettsége teljesítésének igazolásához szükséges adatokat, a törvény által előírt adattartalommal megküldi a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a kormányrendeletben meghatározott módon. A képzéseket érintő módosítások a törvény kihirdetését követő nappal, 2018. július 25-én léptek hatályba.

Változások a cash-flow kimutatásban

A cash-flow kimutatás elkészítési kötelezettség a számviteli törvény előírásai szerint kötelezően csak az éves beszámolót, illetve a konszolidált beszámolót készítő vállalkozásokra vonatkozik. Azonban előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amikor a cash-flow kimutatást ezen körön kívüli gazdálkodóknak is el kell készíteniük.

A szabályozás a végrehajtás egyértelművé tétele érdekében, illetve a pénzmozgások jogcímeinek minél pontosabb bemutatása érdekében módosítja, kiegészíti a számviteli törvény szerinti cash-flow kimutatásra vonatkozó előírásokat, új cash-flow tagolást vezet be.

A cash-flow fő sorai az elnevezéseknek megfelelő pénzeszköz-változásokat tartalmazzák. Az elkészítésénél olyan korrekciós tételeket kell alkalmazni, amelyek segítségével a halmozódások kiszűrésre kerülnek.

 

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]