PDF letöltés

Változások a nyugdíjszabályozásban

2018. július 25-ét követően a hatályos szabályozás szerint a megállapított öregségi nyugdíjaknál, beleértve az öregségi teljes és résznyugdíjat, valamint a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátását is már nem jogosultsági előfeltétel a biztosítási jogviszony megszüntetése a nyugellátás kezdő időpontjára.

2018. július 26-án lépett hatályba Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvény, amely módosította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.évi LXXXI.törvény (Tny.)18.§-át.

A Tny. 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.

Öregségi nyugdíjkorhatár

2010. óta a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedésével találkozunk.
A Tny. 18.§ (1) bekezdése szerint öregségi nyugdíjkorhatár annak a személynek
• aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
• aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
• aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

2018-ban az 1954. második félévében születettek töltik be nyugdíjkorhatárukat.

A nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő

Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idő szükséges. Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. Életkorára tekintet nélkül öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik

Változás 2018. július 26-tól

Akinek az öregségi nyugellátását (teljes, vagy résznyugdíját, nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátását) 2018. július 25-t követő kezdő időponttól, azaz július 26-tól, vagy későbbtől állapítják meg, már nem kell megszüntetnie biztosítási jogviszonyát a nyugdíj igénybevétele érdekében.

2018. július 26. előtti kezdő időpontú megállapításnál a korábbi szabályok alkalmazandóak, tehát a Tbj. 5.§ (1) bekezdés a)-b), és e)-g) pontja szerinti biztosítási jogviszonyokat meg kell szüntetni a nyugdíj megállapítás kezdő időpontjára nézve.

Mivel a nyugellátás kezdő időpontját, ha a jogosultsági feltételek ( korhatár betöltése, szükséges szolgálati idő megszerzése, a „nők 40”-hez a jogosultsági idő megléte) fennállnak, a nyugdíj igénylő szabadon választhatja meg, célszerű az új szabályozást is figyelembe venni a folyósítási kezdő időpont meghatározásakor.

Az egyéni vállalkozói jogviszony, társas vállalkozói jogviszony öregségi nyugdíj igénybevételéhez történő megszüntetése eddig sem volt szükséges, mert ezek a jogviszonyok a törvény erejénél fogva kiegészítő tevékenységű jogviszonyokká váltak a nyugdíj megállapításával

A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokat július 26-tól nem kell megszüntetni a korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, és az átmeneti bányászjáradék igénybevételéhez sem. Ezeknél az ellátásoknál július 25. utáni kezdő időpontú esetekben vállalkozói tevékenységnél az egyéni vállalkozói jogviszonyt nem kell szüneteltetni az ellátás megállapításhoz, és nem kell megszüntetni a személyes közreműködést a társas vállalkozás tevékenységében társas vállalkozói jogviszonyban sem.

Fél százalékos nyugdíjemelés

Korábban a 0,5 százalékos mértékű nyugdíjnövelést legalább 365 nap nyugdíjjárulék fizetéssel fedezett időszakot követően lehetett kérelmezni, jelenleg azonban ez az időkövetelmény már nem áll fenn, bármilyen rövid növelésre jogot adó időtartam után a növelés megállapítható. Ennek a változásnak igen sokan örültek, mert nagyon sok esetben a nyugdíj melletti foglalkoztatás nem folyamatosan, megszakítás nélkül történt, hanem időszakosan, így a 365 nap járulékfizetéssel fedezett időszakot nagyon nehéz volt összegyűjteni.

Gyakran előfordult, hogy egy személy több évre visszamenőleg nyújtotta be a nyugdíjnövelés iránti igényt, ilyenkor időszakonként számítják ki az aktuális növelést. 2017. január 1-től az eddigi, kérelemre történő nyugdíjnövelés helyébe hivatalból történő növelés megállapítás lép.

A Tny. 22/A § 2017. január 1-től hatályos (3) bekezdése szerint a nyugdíjnövelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból állapítja meg a nyugdíjjárulék alapot képező kereset, jövedelem megszerzését követő év szeptember 30-ig, illetve meghatározott esetben október 31-ig.

Szeptember 30-ig történik a nyugdíjnövelés megállapítása, ha kizárólag munkaviszonyból, illetve azzal egy tekintet alá eső alkalmazotti jogviszonyból (pl. közalkalmazotti jogviszonyból) származik a kereset, jövedelem. Minden más esetben (pl. egyéni vállalkozói, társas vállalkozói jogviszony) a növelés megállapítása október 31-ig történik meg.