Egészségügyi szolgáltatási járulék

Az egészségügyi szolgáltatási járulék két típusát különíthető el. Az egyik típusa az, amelyet a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozás, valamint a szociális szövetkezet, továbbá a társadalombiztosításról szóló 1997.évi LXXX. törvény 39. §-ában meghatározott személy fizet, amely jelenleg havi 7110 forint (napi összege 237 forint). Ez a járulék 2018. január 1-jétől havi 210 forinttal emelkedik, azaz havi 7320 forint (napi összege 244 forint) lesz.

A másik a központi költségvetés által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék. A központi költségvetésből finanszírozzák többek között a gyermekek, a csecsemőgondozási díjban részesülők, a fogvatartottak, a hajléktalanok, a szociálisan rászorultak egészségügyi szolgáltatásának a fedezetét. Ez a járulék azonban nemhogy nőtt volna, hanem volt olyan időszak, amikor csökkent. Amíg például 2012-ben 5850 forint volt a havi járulék mértéke, addig jelenleg havonta 5790 forint. Az elfogadott törvény alapján azonban ezúttal ez az egészségügyi járulék is emelkedik, 2018. január 1-jétől szintén havi 7320 forintra növekszik.

Szociális hozzájárulási adó 

2017. június 20-án léptek hatályba a szociális hozzájárulási adó változásai, amelyek – kisebb pontosításokon kívül – a tanulói-, hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos alábbi módosításokat tartalmazzák:

A törvénymódosítást megelőzően a jogszabály úgy rendelkezett, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozó saját maga után terhelő szociális hozzájárulási adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

Az elfogadott törvény a fenti szabályban pontosította és kiegészítette a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény fogalmát.  Erre tekintettel a szociális hozzájárulási adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményében, illetve az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményében tanul nappali rendszerű oktatás keretében.

Ugyancsak a tanulóra vonatkozik az a szabály, hogy a vállalkozó mentesül a szociális hozzájárulási adótörvényben meghatározott minimális alap (azaz a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka) utáni fizetési kötelezettség alól, ha a tag vagy az egyéni vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat. Az elfogadott módosítás – a fentiekhez hasonlóan – ezt a szabályt is kibővítette, mely szerint a szociális hozzájárulási adótörvényben meghatározott minimális alap utáni fizetési kötelezettség nem áll fenn, ha a tag vagy az egyéni vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

Érdekesség, hogy a törvény rögzíti, hogy a fenti, kiegészített szabályt 2011. november 26-ától visszamenőlegesen lehetne alkalmazni. 

Az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat az alábbiak szerint kell igazolni:

- külföldi felsőoktatási intézmény esetében olyan munkanapokon végzett felsőoktatási tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktatói személyes közreműködést igénylő foglalkozások (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció) szükségesek,

- külföldi köznevelési intézmény esetében olyan munkanapokon végzett iskolarendszerű köznevelési tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez pedagógus, szakképzés esetén pedagógus és gyakorlati oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozások (tanítási óra, szakmai gyakorlat) szükségesek.

A szociális hozzájárulási adó módosítása kapcsán végezetül meg kell említeni, hogy az elfogadott törvény alapján, az alábbi – passzív időszakra vonatkozó – szabályt az adózás rendje szerinti elévülési időn belül szintén visszamenőlegesen lehet alkalmazni: „A tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, valamint a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot.”

A fentiekben említett kisebb pontosítások, hogy mind a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezménynél, mind a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménynél bekerült a normaszövegbe a „legfeljebb” kifejezés, azaz így a kedvezmény maximum havi 100 ezer forintig vehető igénybe.

A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény a „társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól” szövegrész is kiegészült a következővel: „társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól – e hónapot az érvényesítésre nyitva álló időtartam első hónapjának tekintve”.