2021. január 1-től a számviteli törvényben használt „foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma” kategóriára a KSH útmutatója nem tartalmaz számítási módot, szemben a beszámolóban eddig használt munkaügy-statisztikai adatokkal.

Meghatározható azonban az útmutató alapján, hogy milyen jogviszonyok alapján tevékenykedők tekintendők a Magyarországon regisztrált, működő gazdasági szervezetek tevékenységében folyamatosan részt vevőknek (azaz foglalkoztatottnak), amelyek teljes körére kiterjed az adatgyűjtés. Az útmutató szerint folyamatos részvétel alatt az egymást követő legalább 6 munkanapig tartó (azaz 5 munkanapot meghaladó) munkavégzést kell érteni. Ezzel a megszorítással foglalkoztatottnak tekintendő:

• az alkalmazásban álló (a munkaviszonyban, a szövetkezet és tagja, illetve a társas vállalkozás és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban álló),
• a megbízási szerződéssel, megállapodás alapján havi átlagban legalább 60 munkaórában alkalmazott, abban az esetben, ha a Polgári törvénykönyv szerinti munkavállalás a munkáltatónál általános munkarend szerinti foglalkoztatást takar,
• a társas vállalkozás, szövetkezet tulajdonos tagja, ha megállapodás alapján részt vesz a szervezet tevékenységében és személyes közreműködésének időtartama havi átlagban több mint 60 munkaórára becsülhető, továbbá ennek ellenértékeként legalább a minimálbér időarányos részét elérő munkadíjban részesül,
• a bedolgozói jogviszonyban foglalkoztatott,
• a Magyarországon bejegyzett vállalkozás külföldi – fióktelepnek nem minősülő – telephelyén dolgozó (beleértve a tartós kiküldetésben lévőt is),
• a szorgalmi időszakban vagy a szünidőben foglalkoztatott diák,
• a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepén dolgozó munkavállaló,
• a munkavégzés céljából külföldi kiküldetésben lévő (kivéve a magyarországi székhelyű cég külföldi fióktelepén tartós kiküldöttként dolgozó munkavállalót),
• az ösztöndíjas tanulmányi úton külföldön tartózkodó, ha arra az időre részére keresetként távolléti díjat fizet a hazai munkáltató,
• az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti egyszerűsített foglalkoztatott (mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunka, alkalmi munka), ha munkaszerződése alapján folyamatosan foglalkoztatottnak minősül,
• a kirendelt munkavállaló annál a cégnél, amelyiknél a két munkáltató közötti megállapodás alapján figyelembe kell venni,
• a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatott.

Az útmutató szerint, ha eltérő utasítás nincs, az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt – a munkaidő hosszától függetlenül – egy-egy egész főnek kell tekinteni.

Ezeket figyelembe véve – mivel az Szt. nem utal az útmutatóban megfogalmazott egyik létszámszámítási metodikára sem – az vezethető le, hogy a felsorolt formában foglalkoztatottak száma alapján kell átlagot számítani, azzal, hogy figyelmen kívül kell hagyni az egyes formákhoz kapcsolódó megkötéseket (a folyamatos foglalkoztatást, a havi 60 órás foglalkoztatást, a díjra vonatkozó kitételt) és a munkaidő hosszát.

A foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámát a beszámoló kiegészítő mellékletében kell megadni az Szt. 91. paragrafusának a) pontja, konszolidált beszámoló esetében az Szt. 133. paragrafus (4) bekezdésének c) pontja szerint.

 

A létszámszámítás változásának várható hatása

Az Szt. alkalmazásában a létszám nagysága az egyik olyan tényező, amelynek alapján meg kell határozni a beszámoló formáját.

Így egyszerűsített éves beszámolót az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó készíthet az Szt. 9. paragrafusának (2) bekezdése szerint, amelynél két egymást követő üzleti évben a mérlegfordulónapon a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg a meghatározott értéket, amely

• a mérlegfőösszeg esetén 1200 millió forint,
• az éves nettó árbevételnél 2400 millió forintot,
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak számában pedig 50 fő.

Előfordulhat tehát, hogy az új létszámszámítás miatt a vállalkozásnak át kell térnie éves beszámoló készítésére. Ugyanakkor ebből az is következhet, hogy több vállalkozás lesz jogosult a csoportos társaságiadó-alanyiság választására (mivel ennek egyik feltétele, hogy az összes csoporttag például az Szt. szerinti éves beszámolót készítsen).  

Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás dönthet úgy az Szt. 9. paragrafusának (6) bekezdése szerint, hogy mikrogazdálkodói beszámolót készít. Ennek feltétele – egyebek mellett –, hogy két egymást követő üzleti évben a mérlegfordulónapon a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket:

• a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,
• az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot,
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

Előfordulhat tehát, hogy az új létszászámítás miatt a vállalkozásnak vissza/át kell térnie az egyszerűsített éves beszámoló készítésére.

A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó számára az Szt. külön kötelezettséget ír elő. Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül az Szt. 95/C paragrafusának (1) bekezdése szerint a vállalkozás, illetve a 134. paragrafus (5) bekezdése szerint az anyavállalat, amelynél

a) az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérlegfordulónapon a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:

• a mérlegfőösszeg a 6 milliárd forintot,
• az éves nettó árbevétel a 12 milliárd forintot,
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és

b) az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt.

Lehetséges tehát, hogy az új létszámszámítás miatt válik közérdeklődésre számot tartóvá egy vállalkozás.

Befolyásolhatja a létszámmeghatározás változása a könyvvizsgálati kötelezettséget is. A könyvvizsgálat ugyanis akkor nem kötelező – többek között – ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és
• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

Hatással lehet a létszámmeghatározás változása a konszolidált beszámoló készítésére is. Az anyavállalatnak ugyanis nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot,
b) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

Érintheti a változás a nyersanyagkitermelő iparágban működő vagy a természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozót (Szt. 134/B § (1) bekezdés), illetve anyavállalatot (Szt. 134/C § (1) bekezdés), amelynek évente a kormányok részére fizetett összegekről jelentést kell készíteni, ha

a) két egymást követő üzleti évben a mérlegfordulónapon a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértéket:

• a mérlegfőösszeg a 6 milliárd forintot,
• az éves nettó árbevétel a 12 milliárd forintot,
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy

b) közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül.

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv tv.) a vállalkozások mikro-, kis-, középvállalkozási kategóriába sorolása (Kkv tv. 3. §) a pénzügyi mutatók (nettó árbevétel, mérlegfőösszeg) mellett az összes foglalkoztatotti létszámtól függ, amelyet – amint a pénzügyi adatokat is – az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám alapján kell meghatározni. A beszámolóban létszámadatként a kiegészítő mellékletben [Szt. 91. § a) pont, 133. § (4) bekezdés c) pont] foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámát kell szerepeltetni.

Változhat tehát a Kkv tv. 3. paragrafusa szerinti besorolás is a létszámmeghatározás módosulása következtében, amely érintheti az innovációsjárulék-kötelezettséget és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben a kis- és középvállalkozások számára biztosított adóalap- és adókedvezményeket. Ilyen kedvezmény a Tao tv.

• 7. § (1) bekezdés zs) pont szerinti beruházási adóalap-kedvezmény,
• 7. (1) bekezdés y) pont szerinti létszámnövelési kedvezmény a mikrovállalkozásoknál, 
• 18. § (3) bekezdésben megfogalmazott, a szokásos piaci ártól való eltérés miatti adóalap-módosítás alóli mentesség,
• 22/A §-a szerinti adókedvezmény,
• 22/B § (1) bekezdés i) pont szerinti fejlesztési adókedvezmény,
• 1. számú melléklet 14. pont szerinti egyösszegű értékcsökkenési leírás.