Az OECD országok adórendszereinek versenyképességét összehasonlító listáról kiderül, hogy a magyar adófeltételek a 14. legversenyképesebbnek bizonyultak olyan államok közt, mint Ausztria, Japán, Kanada vagy Új-Zéland. A kutatás alapján 2017 óta 3 helyezést javított az ország, maga mögött hagyva Kanadát és Németországot is. Ez az eredmény a vállalati adózás, egyéni adózás, általános forgalmi adó, nemzetközi adózás és a vagyonra, tulajdonra vonatkozó adófajták együttes pontjainak kombinációit vette számításba. Az említett tényezők közül a vállalati és a nemzetközi adózás kategóriájában a legjobb helyezést szerezte meg Magyarország, mely nagyban hozzájárul az átlagon felüli versenyképességhez.

A vállalati adózás tekintetében a hazai 9 százalékos társasági adó (TAO) már 2017 óta a legalacsonyabb a vizsgált államok közül. A kategóriára ezen felül jelentős befolyással bír a vállalati adórendszernek való megfelelőképesség, illetve az adóügyi ösztönzők is, különös tekintettel a szabadalmi jogokat birtokló és K+F tevékenységet végző vállalatok esetében. Ezeket a szempontokat figyelembe véve az OECD országok közül Magyarország rendelkezik a 4. legjobb vállalati adórendszerrel. Kiemelkedő eredménnyel, az első helyen végzett Magyarország a nemzetközi vállalati adók tekintetében mind az osztalék-és tőkeadózás, mind pedig a forrásadó esetében. Árnyalja a képet viszont, hogy a nemzetközi tevékenységeket érintő előírások a 12.helyre kerültek, így összességében Magyarország a dobogós 2. helyet foglalta el a kategóriában.

Az általános forgalmi adó (35. hely), az egyéni adózás (8.), és a vagyont érintő adóztatás (25.) kategóriáit illetően akad még tér a fejlődésre, azonban az összesített versenyképesség meghaladja az átlagot.

 

További beruházásösztönző intézkedések, adómegtakarítási lehetőségek

A statisztikai adatok szerint hazánkban a beruházási tevékenység az elmúlt években jelentősen növekedett. Ezt a növekedési tendenciát támogatja, hogy az adórendszer kedvező lehetőségeket biztosít a további bővülést tervező vállalatok számára. A fejlesztési adókedvezmény értékhatárát a kormány fokozatosan, évenkénti lépcsőkben kívánja csökkenteni a kis- és középvállalkozások számára. A középvállalkozások számára 500 millió forintról először 400-, majd 200 és 100 millió forintra csökken 2022-re, a kisvállalkozások számára pedig 300, 100, majd 50 millió Ft lesz az a jelenértékben számított értékhatár, amelytől a vállalat a fejlesztésre számított adónak a 80 százalékára adókedvezményt vehet igénybe. Ezen felül pedig, amennyiben pénzügyi intézményi hitelszerződés megkötésével szerez be vagy állít elő adott kkv tárgyi eszközt, az adóévben fizetett kamat összegének megfelelő adókedvezményt vehet igénybe.

2019-től a vállalkozások csoportos társasági adóalanyt hozhatnak létre. A csoportban legalább két, azonos számviteli rendszerrel, azonos mérleg-fordulónappal és azonos könyvvezetési pénznemmel működő adózó vehet részt abban az esetben, ha közöttük legalább 75 százalékos elfogadó szavazati arányú, kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn. Ez azoknak a csoportosuló vállalkozásoknak éri meg leginkább, amelyek közül valamelyiknek negatív az adóalapja, hiszen ez akár 50 százalékig beszámítható a pozitív adóalapba, ez pedig jelentős adómegtakarításhoz juttathatja őket.

Előtérben a K+F

A K+F vállalkozások közvetlen költségei adóalap-kedvezményként csökkentik a társasági adóalapot. Az idei évtől, de akár 2018-ra visszamenőleg is kérvényezhető, hogy a kutatás és fejlesztési tevékenységet folytató szolgáltató cégek és szolgáltatásaikat igénybe vevők osztozhassanak a tevékenység közvetlen költségein, ezzel megállapodás szerint elosztva egymás között az adókedvezményt is.

A kkv-k sikeres fejlődéséhez, az innovációhoz, a K+F tevékenységhez jelentős segítséget nyújthatnak a befektetési alapok, mint a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt., a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA), az Irinyi Kockázati Tőkealap, a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap (KVMA) és a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap (NTfA).

A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. négy tőkealapja révén eddig több mint 100 tranzakcióval támogatta a hazai kis- és középvállalatok növekedését. A Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) a növekedési potenciállal rendelkező kkv-k számára biztosít kockázati tőkét, az Irinyi Kockázati Tőkealapok a nemzetgazdaság iparfejlesztési stratégiájának jegyében finanszírozzák az Ipar 4.0-hoz kötődő fejlesztéseket és a digitalizációs törekvéseket, a Kárpát.medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap (KVMA) a magyar vállalkozások határokon átívelő gazdasági növekedését és fejlesztését támogatja, míg a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap (NTfA) a tőzsdeérett középvállalatok nyilvános piacra lépését segíti.