Míg tavaly a munkavédelmi hatóság által ellenőrzött munkáltatók csupán 10%-ánál működött munkavédelmi képviselő, addig 2017 elejére ez a szám 22,5%-ra emelkedett. Azon munkáltatóknak pedig, akik törvényi kötelezettségüknek még mindig nem tettek eleget, bírság terhével sürgősen pótolniuk kell a mulasztást

Az elmúlt fél év a munkavédelem területén érdemi változásokat hozott. Szigorodtak a munkáltatói kötelezettségek, új bírságtípus került bevezetésre, valamennyi munkavédelmi képviselő munkajogi védelmét törvénybe iktatták, illetve a jogalkotó lényegesen csökkentette a kötelező munkavédelmi képviselő-választáshoz szükséges munkavállalói létszámot.

Ezek a változások pedig azt eredményezték, hogy az NGM adatai szerint megduplázódott azon munkáltatók száma, ahol munkavédelmi képviselőt választottak.

20 főtől kötelező munkavédelmi képviselőt választani

A munkavédelemről szóló 1993.évi XCIII.tv (a továbbiakban: Mvt.) 70/A. §-a alapján munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása pedig a munkáltató kötelezettsége!

Abban az esetben is választást kell azonban tartani, ha a húsz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő-választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi megbízott vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi.

A munkáltató önálló telephelyén, részlegénél pedig akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha az Mvt. 54-56. §-okban meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik.

A munkavédelmi képviselőt öt évre választják, a választásra az üzemi tanács választásának szabályai irányadóak.

A munkáltatónak nem csupán a választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a kötelezettsége, hanem annak biztosítása is, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, kötelezettségeit teljesíthesse. Ennek keretében biztosítani kell a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt (amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka), a szükséges eszközöket, így különösen a működési, technikai, anyagi feltételeket, továbbá a vonatkozó szakmai előírásokat, valamint egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét.

Fontos, hogy ezen kötelezettségek költségeit a munkáltató köteles viselni, valamint a képzés csak rendes munkaidőben történhet.

Ezek a munkavédelmi képviselő alapvető jogai

A munkavédelmi képviselő feladata az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei érvényesülésének figyelemmel kísérése. Ennek keretében meggyőződik a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról, az egészség megóvására, illetőleg a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról, valamint a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről.

Fontosabb jogosítványai közé tartozik, hogy a munkavégzés helyére munkaidőben beléphet, a munkavállalóktól, munkáltatótól tájékoztatást kérhet, részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára, ideértve a szakemberek előírt foglalkoztatására, a munkavédelmi oktatás (55. §) megtervezésére és megszervezésére, az új munkahelyek létesítésére vonatkozó döntéseket is, részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, sőt akár a munkavédelmi hatósághoz is fordulhat.

Az NGM aktív ellenőrzést ígért, bírság is jöhet

A munkavédelem területe és azon belül a munkavédelmi képviselő választása (tevékenysége) kiemelten fontos szerepet töltenek be. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint így a választás elmaradását, sőt általában a szigorodó munkavédelmi követelmények betartását a felügyelet fokozottan ellenőrizni fogja.

A munkavédelmi hatóság telephelyenként 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedő munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval vagy az Mtv. 40. § (2) bekezdésében meghatározott összehangolási kötelezettség megvalósításáért felelős személlyel vagy szervezettel szemben.

Ezen túlmenően azt is érdemes figyelembe venni, hogy 2016 nyarától egy újabb bírságtípus is a hatóság rendelkezésére áll. A munkavédelmi hatóság ugyanis közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki
– a szervezett munkavégzés során a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi vagy
– feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri,
– a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti vagy valótlan adatot közöl, illetve a baleset valódi okát eltitkolja vagy feltárását megakadályozza,
– a foglalkozási megbetegedéssel, fokozott expozíciós esettel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti vagy a foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció kivizsgálását akadályozza vagy
– a munkáltató képviselőjeként a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában akadályozza, illetve
– a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz.

Tekintettel arra, hogy a munkavédelmi ellenőrzések szigorodását ígérik, így bírság kiszabására is számítani lehet.