Ebben a vizsgálatban megkeresést küldenek a cég bankszámláit vezető bankoknak, amelyek alapján megállapítják, hogy a társaság bankszámlájáról ki, mikor és mennyi pénzt vett fel.

Az adóhatóság álláspontja szerint az a személy fér hozzá a bankszámlához, aki a cég tényleges tulajdonosa. Az ellenbizonyításhoz a NAV-nak nem elég, ha a bankszámlákhoz hozzáférő személy bemutat egy átadás-átvételi elismervényt, bevételi pénztárbizonylatot, vagy egyéb más okiratot, hogy azt a készpénzt az ügyvezetőnek továbbította. Ha a cégnek nincs könyvelése vagy a könyvelés nem lett átadva a felszámolónak, akkor a NAV vélelmezi, hogy a bankszámláról felvett pénzek nem kerülhettek be a társaság házipénztárába, így azok a magánszemély bevételét képezik. Az sem bizonyíték a NAV számára, ha az ügyvezető lenyilatkozza, hogy a bankból felvett pénzek neki át lettek adva, ő pedig befizette a házipénztárba.
Az adóhatóság erre is azt mondja, hogy a pénz továbbadása hitelt érdemlő dokumentumokkal nem igazolt.  Továbbá a NAV álláspontja az, hogy a pénzfelvevőnek kell igazolnia, hogy az általa felvett készpénz nem maradt nála. Ha nincs irat, nincs könyvelés, akkor igen nehéz bizonyítani, hogy a felvett összegeket a társaság érdekében használták fel. Több bírósági és Kúria ítélet tartalmazza, hogy a magánszemély által a gazdasági társaság bankszámlájáról felvett készpénz vonatkozásában a felvett pénznek a gazdasági társaság vagy más személy részére való átadását a készpénzt felvevőnek kell hitelt érdemlő módon igazolnia.

Ha tehát a felszámolás alatt lévő cég ellenőrizhetetlen, akkor az adóhatóság vélelmezi, hogy a bankszámláról felvett pénz a magánszemélynél maradt és a személyi jövedelemadó törvény szerint a magánszemély minden jövedelme adóköteles.

Mivel a gazdasági társaság bankszámlájáról felvett pénz nem minősül kifizetőtől származó jövedelemnek, az így megállapított összeget a személyi jövedelemadó bevallás 14. sorában kellett volna feltűntetni. Ezeket az összegeket az adóhatóság egyéb jövedelemnek veszi, a Szja tv. 28. § (1) bekezdése alapján. Ez azért fontos, mert így a jövedelem után egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezi az adózót, a megállapított jövedelem 78 százaléka után.

Így tehát, ha nemcsak személyi jövedelemadó, de egyúttal egészségügyi hozzájárulás adónemben is vizsgálatot ír ki a hatóság, akkor az eho csaknem kétszer annyi – attól függően, hogy melyik évre írták ki a vizsgálatot –, mint az szja. Erre jön rá a 200 százalékos adóbírság és a késedelmi pótlék.

Az Art. 170. § (1) bekezdése szerint adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50 százaléka. Az adóbírság mértéke az adóhiány 200 százaléka, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Az adóbírság kiszabásakor az adóhatóság a bevallások utólagos vizsgálata során megállapított adóhiányok 99 százalékban ugyanazt a mondatot írja le határozataiban, miszerint az adóbírság csökkentésére okot adó körülményt nem talált. Ilyen eset, ha adózó felvett pénzösszegek elszámolását hitelesen nem bizonyította, elszámolásukról hiteles bizonylattal, irattal, dokumentummal nem rendelkezett. 

Tekintettel arra, hogy ezen összegek nem szerepelnek a bankszámláról készpénzt felvevők adóbevallásában, tehát az adózó ezeket eltitkolta, a hatóság ki fogja szabni a 200 százalékos bírságot.

A vizsgálat kapcsán több kérdés is felmerül. Ezen vizsgálatok során, a magánszemélyt folyamatosan arra kötelezi az adóhatóság, hogy szigorú számadású bizonylatokkal igazolja a pénz átadását. A magánszemély nem köteles ilyen bizonylatok őrzésére. Ugyanakkor az adóhivatal szerint a bizonyítási teher adómentesség, adókedvezmény esetén adózót terheli, okirattal vagy más megfelelő módon köteles bizonyítani a kedvezmény feltételeinek a fennállását. Hiába bizonyítja adózó, hogy az összegeket átadta az ügyvezetőnek, ha azok könyvelési bizonylatokkal nincsenek alátámasztva. A NAV szerint a gazdasági társaság pénzeszközeit érintő gazdasági műveletek, események, készpénzforgalom csak szigorú számadás alá vont bizonylatokkal igazolt hitelt érdemlően.

Az elmúlt hónapokban számtalan ilyen vizsgálat indult és a jövőben még több ellenőrzés várható. Mivel igen gyakori, hogy a problémás cégek vezetői megszabadulnak a társaság iratanyagától, esetleg el is adják az üzletrészüket – „eladják a céget“ , teret adva az adóhatósági ellenőrzésnek.