Uniós elsők vagyunk az adóterhelés csökkentésében

Az Európai Unió országai közül Magyarországon volt a legnagyobb mértékű adóteher-csökkentés 2016-ról 2017-re. A majdnem egy százalékpontos mérséklést amellett sikerült elérni, hogy közben az unióban jelentős mértékben nőtt az átlagos közteher.

Magyarországon a GDP-arányos adóterhelés a 2016-os 39,3 százalék után tavaly 38,4 százalékra csökkent. Az elmúlt időszak adópolitikája és a jövő irányelve nagymértékben segíti a hazai vállalkozások versenyképességét.

A 2017-től bevezetett 9 százalékos mértékű társasági adóval nemcsak a nemzetközi befektető cégek fókuszába került Magyarország, hanem összességében 150 milliárd forint maradt mintegy 580 ezer hazai vállalkozásnál.

A kkv-knak is jelentős megtakarítást hozott a múlt év, hiszen két százalékponttal (16-ról 14 százalékra) csökkent a kisvállalati adó (kiva) kulcsa, és ekkor duplázódott meg (12 millió forintra emelkedve) a kisadózók tételes adójának (kata) bevételi határa is. A szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 2017-ben radikálisan, öt százalékponttal csökkent.

A kormány adópolitikájának a fókuszában – szemben az uniós iránnyal - az adócsökkentés és az egyszerűsítés áll. Példának okáért a szocho mértéke már csak 19,5 százalék, 2019 júliusától további két százalékponttal lehet kevesebb. A kiva kulcsa is alacsonyabb lett, 2018-ra 13 százalékra csökkent.

A kormány a Pénzügyminisztériummal karöltve szeretne legalább ilyen jó eredményeket elérni az adózással kapcsolatos adminisztráció csökkentésében is. A leggyorsabb és leghatékonyabb eredmény az adószakma bevonásával érhető el. A Pénzügyminisztérium ezért már ősszel összehívta az első adótanácskozást a legnagyobb ügyfélkörrel és szakmai tapasztalattal bíró adótanácsadó cégek és szervezetek részvételével. A szakmai grémiumra komoly munka vár, ugyanis 2021-ig a felére szeretnék csökkenteni azt az időt, amit egy vállalkozás az adóadminisztrációval kapcsolatos feladatokra fordít.

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]