A rendelet szerint a Járvány Elleni Védekezési Alap összesen 633,51 milliárdos forrással indul el. Ez a járvány elleni védekezés központi tartalékának 378 milliárd forintos, a pártok támogatása 50 százalékának átcsoportosításából származó 1,272 milliárd forintos összege mellett 46,941 milliárd forint költségvetési átcsoportosításból, a kiskereskedelmi adóból befolyó 36 milliárd forintból, a pénzintézeti szektor 55 milliárdos hozzájárulásából, a gépjárműadóból a központi költségvetésbe átirányított 34,4 milliárd forintból áll össze, valamint tartalmazza az egészségügyi szakdolgozók és védőnők korábban eldöntött béremelése fedezetére szánt 81,894 milliárd forintot. A rendelet szerint a forrásokból a járvány elleni védekezés központi tartaléka felülről nyitott, automatikusan túlléphető.

A kiadások között szerepel az egészségügyi dolgozók 2020. évi egyszeri, fejenként 500 ezer forintos bérkiegészítése (összesen 70,6 milliárd forint), az Operatív Törzs 2020. április 3-ig meghozott döntései szerinti, már teljesített, illetve várható kiadások alapján 380,5 milliárd forint értékben eszközbeszerzések, beruházások, valamint az egészségügyi szakdolgozók és védőnők korábban eldöntött béremelése (összesen 81,894 milliárd forint).

A Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló kormányrendelet létrehozza a Gazdaságvédelmi Alapot, ennek forrását a központi intézmények és programok megtakarításai (922,553 milliárd forint), és a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevétele (423,1 milliárd forint) adja, összesen 1345,653 milliárd forint értékben. Az alap kiadási során a gazdaságvédelmi programok 922,553 milliárd forint értében szerepelnek, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kiadásai 423,1 milliárd forintot tesznek ki.

Mindezek mellett a rendelet létrehozza a költségvetésben az Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapját, amelyben jelenleg nem szerepelnek források.

Az öt gazdaságvédelmi program – melynek előirányzatait a rendelet nem részletezi – az alábbiak: munkahely-megtartási program, munkahely-teremtési program, kiemelt ágazati programok, vállalkozások finanszírozása, valamint család- és nyugdíjasvédelmi program.

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó gazdaságvédelmi akciótervet három szakaszban hajtják végre. Az első ütemhez tartoztak a tb-járulék-csökkentések, a katásoknak nyújtott segítség és a bankhitelek törlesztésének felfüggesztése. Az öt programból álló második szakasz most indult:  az első a munkahelymegőrzésről szól: rövidített munkavégzés esetén készen állnak arra, hogy átvállalják a munkaadóktól a bérköltségek egy részét. A család- és nyugdíjasvédelem nevű program részeként visszaépítik a 13. havi nyugdíjat, négy részletben. Az egyik programban olyan kiemelt gazdasági ágazatok támogatása szerepel, amelyeket most újra kell indítani, mint például a turizmus, az egészségipar, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, az építőipar, a logisztika, a közlekedés, a film-és kreatív ipar.

A vállalatok finanszírozása érdekében kamat- és garanciatámogatott hiteleket biztosítanak magyar vállalkozásoknak összesen több mint 2000 milliárd forint értékben. A munkahelyteremtés érdekében pedig beruházásokat fognak támogatni, mintegy 450 milliárd forint értékben.

A számítások szerint az akcióterv három szakasza mindösszesen a nemzeti össztermék, a GDP 18-20 százalékát csoportosítja át, ideértve a jegybank által megindított programokat is, és a módosítások a költségvetési hiányt 1 százalékról 2,7 százalékra emelik.