Bizonyára minden vállalkozó emlékszik a klasszikus vagyonosodási vizsgálatokra, amelyek 2007-től kezdődtek és 2016. január 1-jétől szűntek meg. A klasszikus vagyonosodási vizsgálatokat már csak büntetőügy esetén lehet alkalmazni, amire túl sok példát már nem lehet látni.

Azonban új típusú vagyonosodási vizsgálatokat kezdett indítani az adóhatóság, amely egyelőre úgy tűnik, hogy többnyire meg is állja a helyét még a bírósági eljárásban is. Mit is jelentenek ezek új típusú „vagyongyarapodási” vizsgálatok?

Röviden tisztába téve a vagyonosodási vizsgálat fogalmát, maga az ellenőrzési típus a személyijövedelemadó-bevallásra irányuló adóellenőrzés. Ennek során alapvetően két dolgot vizsgál az adóhivatal:

1.) a bevallás rendelkezésre álló dokumentumokkal történő egyezőségét és a megfelelő kitöltését,

2.) az egyéb módon adóhivatal által bizonyítható, az adóbevallásban nem feltüntetett jövedelmeket (például a le nem adózott, bankszámlára érkező, munkadíj megjelölésű tételeket, kölcsön kamatait stb.).

Az új típusú vagyonosodási vizsgálatoknál az ellenőrök szeme megakad egy „adaton”, amelyből úgy tűnik, hogy jövedelemhez jutott a magánszemély. Az adat nem más, mint egy korábban tulajdonolt vagy vezetett társaság jegyzőkönyve/határozata. Sőt, sok esetben lehet, hogy a magánszemély csak meghatalmazott volt a társaságnál. Az adóhivatali ellenőrök viszont azt feltételezik, hogy a társaságnál bizonyos összegek felett – ez lehet házipénztár, bankszámláról felvett összeg – a meghatalmazott a sajátjaként rendelkezett, így az nála egyéb jövedelemnek minősül.

Kik számíthatnak az új típusú ellenőrzésre

Az új típusú adóellenőrzést az esetek 99 százalékában megelőzi egy céges ellenőrzés, ezért azokat célozza meg a NAV, akik kapcsolatban álltak a céggel, kezelték annak bankszámláit és házipénztárát. Mivel ezek leggyakrabban az ügyvezetők, ezért elsősorban ők számíthatnak erre az ellenőrzésre. Viszont a gyakorlati tapasztalatok szerint, sok esetben a társaság vezetői szerepétől teljesen független alkalmazottnál indul a vizsgálat, mert ő vett fel pénzt a bankszámláról vagy vett át összegeket a megrendelőktől. Gyakori probléma, hogy nem állnak már rendelkezésre azok a dokumentumok, amelyek bizonyítékul szolgálhatnak az érintettek igazának alátámasztásául.

A vizsgálat lényege

A vizsgálat lényege, hogy megadóztassa azokat a céges pénzeket, amelyeknek a társaság érdekében történő felhasználását nem tudták igazolni.

Ilyen esetek lehetnek például:

– a cég felszámolás során nem tudta átadni a kimutatott pénztárát,

– a társaság az utolsó beadott beszámolójában komolyabb pénzösszeget mutatott ki, és az azt követő időszakban nem tud elszámolni az összeg felhasználásával,

– egyéb okok miatt egy ellenőrzés során nem tud elszámolni a társaság a házipénztárával,

– a társaság iratanyaga nem fellelhető, és a bankszámláról felvett és készpénzben átvett összegekkel nem tud elszámolni a cég

– a társaság kiadásainak alátámasztására becsatolt számlákat a NAV nem fogadta el a társaság kiadásainak, mivel azokat fiktívnek minősítette, a gazdasági ügylet létrejöttének hiánya miatt.

Mikor lehet ellenőrzésre számítani?

– A cég felszámolásának elrendelését követően. Mostanában az tapasztalható, hogy ha az adóhivatal tudomására jut bármilyen nyilvántartásból (és ezt erősíteni fogja az online számlázás), hogy a társaságnak pénzvagyona lehet, abban az esetben mindig elrendelik a cég adóellenőrzését, és nyilatkoztatják a volt cégvezetőt is.

– A cég kényszertörlési eljárását követően. Ebben az esetben nem mindig indul meg a társaság felszámolása, ellenben ha a NAV azt látja az utolsó beszámolóból, hogy lehet olyan összeg a társaságnál, amellyel nem számolt el, szintén ellenőrzést indíthat.

– Egy céggel kapcsolatos jogvitából (például régi ügyvezető – új ügyvezető vitája) vagy büntetőügyből kifolyólag.

– Normál ellenőrzésből kifolyólag, ahol egyértelműen látszik, hogy a társaság nem rendelkezik a pénzeszközei között kimutatott forrással.

– Olyan jogügyletek esetén, amelyek jogcímét a NAV nem fogadja el.

Milyen mértékű a szankció?

Az új típusú vizsgálatok esetében többféle eshetőséggel lehet találkozni, és a jogorvoslati lehetőségek sem zárultak még le minden esetben, így nagy vonalakban azt lehet mondani, hogy:

– minimum a személyi jövedelemadó összegével,

– nagy eséllyel a bírság (200 százalék) összegével, mivel bevétel eltitkolás történt,

– a késedelmi kamattal,

– esetlegesen az egészségügyi hozzájárulással és annak szankcióival.

Tapasztalatok szerint egyre gyakoribbak az előzőekben körülírt új típusú vagyonosodási vizsgálatok, amelyeket elég széles területen vetheti be az adóhivatal fegyverként. Éppen ezért nagyon érdemes odafigyelni a társaság pénzeszközeire és azok dokumentálására, azaz arra, hogy ki, mikor, milyen összeget vesz át, és az hogyan kerül be a nyilvántartásba, és őrződik meg a társaság pénzeszközei között. Ez pedig kiemelten nehéz feladat, ha a pénzt átvevő nem tulajdonosa vagy vezetője a társaságnak.

Azt is mindenféleképpen mérlegelni kell, hogy a társaság megszüntetésére is legalább akkora hangsúlyt kell fektetni, mint az alapítására és a működtetésére, mert komoly kockázatokat rejthet, így a likviditási nehézségek miatt várva várt kényszertörlés vagy felszámolás végül további fizetési kötelezettségeket eredményezhet.