Új szabályok az építményadóban

2018-tól új szabályként az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó is építményadó köteles. A vonatkozó jogszabályok értelmében nem csak házra, de olyan nem lakás célú épületek és épületrészek után is fizetendő az építményadó, mint amilyen például a garázs, vagy a télikert. Az építményadóra vonatkozó információk az összegek tekintetében időről-időre változnak, illetve önkormányzatonként eltérően alakulnak, az aktuális tudnivalókról érdemes az önkormányzatok weboldalán tájékozódni.

Mikortól kell megfizetni?

Az építményadó fizetési kötelezettség keletkezésének előfeltétele, hogy az építményre használatba vételi engedélyt adjanak ki. Az előző évben kiadottak mindig a következő év január elsejétől keletkeztetnek adófizetési kötelezettséget. Nem csak a használatba vételi engedélyre igaz ez, hanem a fennmaradási engedélyre szintén. Mindebből kifolyólag akkor szűnik meg a fizetési kötelezettség, ha lebontják az építményt. Ez utóbbi esetben a következő félévtől kezdődően nem kell már építményadót fizetni. Természetesen bármilyen változást, ami az építményadót illeti, be kell jelenteni az önkormányzatnál. Erre az önkormányzatok weboldalán megtalálható a vonatkozó nyomtatvány, és kitöltéséhez is lehet ott segítséget találni.

 

Kinek kell megfizetnie?

Az adófizetésre a tulajdonos kötelezett, vagyis az a személy, aki az ingatlan nyilvántartásba be van jegyezve. Gyakran több társtulajdonosról beszélhetünk, ilyenkor a tulajdonrészeik arányában oszlik meg a fizetendő összeg. Fontos tudni, hogy a haszonélvező is adóalanynak minősül.

Társasházak-, garázsok, - és üdülők esetében az egyes tulajdonosok önálló jogalanynak minősülnek, viszont a közöz használatú helyiségek után a közösség együttesen kötelezett az építményadó megfizetésére.

Használaton kívüli ingatlant is terheli!

Gyakran szül vitás helyzeteket, hogy a használaton kívüli ingatlan esetében is meg kell-e fizetni az építményadót. Abban az esetben, ha akár éveken keresztül nem használja a tulajdonos az ingatlant, esetleg már rongálódott állapotban van, akkor is meg kell rá fizetni az önkormányzat által megszabott mértékű ingatlanadót. Ennek oka, hogy ez a helyi adó nem használathoz kötött, hanem a tulajdonjog ténye keletkezteti.

Mekkora az építményadó mértéke?

Az önkormányzat saját jogkörében dönthet az építményadó mértékéről:

év

adómaximum

éves

infláció

összesített

infláció

2003

 

104,7

 

2004

1.100 Ft

106,8

 

2005

1.152 Ft

103,6

104,70

2006

1.230 Ft

103,9

111,82

2007

1.274 Ft

108,0

115,85

2008

1.324 Ft

106,1

120,36

2009

1.430 Ft

104,2

129,99

2010

1.517 Ft

104,9

137,92

2011

1.581 Ft

103,9

143,71

2012

1.658 Ft

105,7

150,76

2013

1.723 Ft

101,7

156,64

2014

1.821 Ft

99,8

165,56

2015

1.852 Ft

99,9

168,38

2016

1.848 Ft

100,4

168,04

2017

1.847 Ft

 

167,87

2018

1.854 Ft

 

168,55

 

2018-tól a reklámhordozóra fizetendő adó a reklámfelület mérete alapján kerül meghatározásra, a fizetendő adó felső határa évente 12.000 Ft/m2.

Van lehetőség az építményadó felfüggesztésére

Bizonyos esetekben van arra mód, hogy az építményadó megfizetésének felfüggesztését kérje a fizetésre kötelezett. Ennek alapján a 65 év felettiek, a megváltozott munkaképességűek, valamint az egyedül élők kérhetik ezt. Abban az esetben, ha a felfüggesztést megszüntetik, akkor utólag a jegybanki alapkamattal együtt kell azt megfizetni majd. Az adófelfüggesztés idején tehát,- miként az elnevezésből is adódik-, nem kell építményadót fizetni, viszont az egyébként esedékessé váló adó után a jegybanki alapkamat mértékével egyező kamatot számol fel az adóhatóság, méghozzá az esedékesség napjától egészen az adófelfüggesztés megszűnésének napjáig.

A jogosult az adófelfüggesztés iránti kérelmét az adóév január 15-éig nyújthatja be az adóhatóságnál. Érdemes a határidőre figyelni, ugyanis a hatóság ezt követően nem fogad el semmilyen területet érintő beérkezett kérelmet. Amennyiben megkezdődik az adófelfüggesztés időszaka, úgy a hatóság megkeresi az ingatlan-nyilvántartást azzal a céllal, hogy jegyezzék be a megfizetendő adó erejéig a jelzálogjogot az ingatlanra. Ennek célja, hogy biztosítsa magát az adóhatóság arról, hogy a fizetési kötelezettségnek ilyen vagy olyan módon, de biztosan eleget tesz majd a tulajdonos, a felfüggesztést kérelmező. Emellett a hatóság évente határozatot hoz az adófelfüggesztéssel kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről.

Megszűnik az adófelfüggesztés:

 

Mentesség az adófizetés alól

Előfordul, hogy a vonatkozó jogszabály tárgyi adómentességet fogalmaz meg, méghozzá a következő esetekben: