A főbb szempontok, amelyekre a táppénz megállapítása épül

Ha a keresőképtelen személy jogosult táppénzre, akkor a táppénz összegének megállapításakor többek között a következőket kell figyelembe venni:

• az irányadó időszak és ezen belül a számítási időszak,
• a táppénz alapjánál figyelembe vehető jövedelem és napi jövedelem,
• a táppénz mértéke és a táppénz napi összegének maximuma.

Ha a fenti szempontokat vesszük alapul, akkor megállapítható, hogy idén csak az irányadó számítási időszakban nem történt változás.

Táppénz alapjánál figyelembe vehető jövedelem és napi jövedelem

Ebben az esetben két módosítást kell megemlíteni. Az egyik módosítás a minimum 180 naptári napig ellátásban részesülők kedvezményszabályát érinti, a másik változás az előleg-megállapítás eltörlésére vonatkozik.

Az 1997.évi LXXXIII. törvény (Tbj.) 48. paragrafusának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy miként kell a táppénzt megállapítani, ha adott időszakban a biztosított azért nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban – kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat – részesült.

A tavalyi szabályhoz képest két ponton változott az említett rendelkezés. A múlt évben a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kellett megállapítani, ha az a biztosított szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb volt. Idén azonban az összehasonlítás alapja elsősorban a tényleges (legalább 30 napi) jövedelem, és csak ezt követően – azaz a tényleges jövedelem hiányában – lehet az összehasonlításnál a szerződés szerinti jövedelmet alapul venni.

Továbbá a tavalyi szabály még rögzítette, hogy az ellátások fenti, 180 napi idejének számításánál csak azt az időszakot lehetett figyelembe venni, ameddig a biztosítási idő folyamatos volt, vagyis az nem szakadt meg 30 napnál hosszabb időre. 2017. január 1-jétől ez a rendelkezés kikerült a jogszabályból.

További változás az előleg eltörlésére vonatkozik. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság – amely a volt OEP pénzbeli ellátási területének feladatait látja el idén január 1-jétől – tájékoztatása alapján „a bürokráciacsökkentés jegyében 2017. január 1-jétől megszüntetésre került az előleg jogintézménye. Ezért ezen naptól kezdődően, ha a pénzbeli ellátásra, baleseti táppénzre való jogosultság megállapítása során az ellátás összege 21 napon belül azért nem állapítható meg, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, a rendelkezésre álló adatok alapján kell megállapítani az ellátást”.

Változás a táppénz mértékében és napi összegében

A Tbj. 48. paragrafusának (7) bekezdése tavaly úgy rendelkezett, hogy a táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetén a táppénz alapjának 60 százaléka.  Idén  január 1-jétől a fenti két év helyett 730 naptári napot határoz meg a törvény, sőt, további kiegészítésként bekerült a jogszabályba, hogy ezen naptári napoknál a biztosításban töltött napokat kell figyelembe venni.  Milyen változást okozott ez a két módosítás?

Az egyik változás, hogy amíg korábban a két év a szökőév esetén több naptári napot kívánt meg a 60 százalékos mértékű táppénzhez, a módosítás kapcsán a szökőév a táppénz mértékénél már nem befolyásoló tényező. A másik változás a biztosítási időhöz kapcsolódik. Idén legalább 730 – a Tbj. 5. paragrafusa szerinti – biztosításban töltött nappal kell rendelkezni, azaz a 730-ba nem lehet beszámítani azokat a napokat, amikor például a biztosítási jogviszony szünetel. Ha például a munkavállaló – aki 2015. július 5-je óta áll munkaviszonyban – 2017. július 12-étől táppénzben részesül, azonban mind 2016-ban, mind 2017-ben tíz-tíz nap fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, amely alatt szünetelt a biztosítása, akkor ezek a napok kiesnek a 730 nap számítása során.

Végezetül meg kell említeni a táppénz napi összegének változását. A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresét, amely tavaly havi 222 ezer forint, napi szinten 7400 forint volt, addig a minimálbér emelkedésére tekintettel ez az összeg 2017-ben havi 255 ezer forintra nőtt, ami napi szinten 8500 forint.