Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) adatai szerint a hazai kkv-k a termelékenység szempontjából jelenleg nemcsak az uniós, de a V4 országok átlagától is elmaradnak. Ugyanakkor az elmúlt évek bizakodásra adhatnak okot: 2010 és 2018 között a kkv szektorhoz kötődő GDP 24 százalékkal, annak hozzáadott értéke 27 százalékkal, exportjának értéke pedig 45 százalékkal nőtt. A foglalkoztatottságot tekintve szintén pozitív a tendencia, 2010-hez képest közel 1 millióval több munkavállalót tartanak számon ebben a szektorban.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank 330 pontos versenyképességi programját, illetve a Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett vállalkozói fórumokon résztvevő vállalkozások vezetői által megfogalmazott igényeket figyelembe véve alakította ki a hét pillére épülő stratégiáját, mely a további fejlődés érdekében jelent előrelépést és választ ad az aktuális kihívásokra. Ilyen a digitalizáció, a szakképzés átalakítása, a finanszírozási lehetőségek fejlesztése, az üzleti környezet javítása, a szabályozások és az adórendszer kedvezőbbé tétele, a generációs korszakváltás problémája.

A stratégia hét pillére:

1. A vállalkozói működéshez szükséges adminisztratív terhek, azon belül is elsődlegesen az adóadminisztráció egyszerűsítése jelenti az első pillért, ugyanis jelenleg a mikrovállalkozások éves bevételük 2,5 százalékát költik erre a célra, így a folyamat egyszerűsítése jelentős könnyítést fog biztosítani.
2. A stratégia az e-kormányzat és az üzleti környezet témakörét is kiemelten fontosan kezeli. Előbbi a szolgáltatásokhoz való hozzáférést és az ügymenet egyszerűsítését, utóbbi a vállalkozások közti tranzakciók intézményi garanciáinak kedvezőbbé tételét takarja.
3. A digitális és innovációs képességek erősítése szintén létfontosságú, mind az innovációk alkalmazását, mind a digitális kompetenciák erősítését és az immateriális tőke arányának javítását tekintve.
4. A szektor fejlődésének egyik sarkalatos pontja a kkv-k finanszírozáshoz jutásának ösztönzése. Ez magában foglalja a vállalkozások hitelfelvételi lehetőségeinek javítását, tőkeforrások biztosítását, illetve a vállalkozók adottságaihoz és lehetőségeihez leginkább megfelelő finanszírozáshoz való hozzájutás feltételeinek megteremtését.
5. Az exportálással foglalkozó vállalkozások számának növelésére szintén hangsúlyt fektet a stratégia úgy, hogy közben a belföldi értékesítéseik volumenét is tartani tudják.
6. A hatodik pontot a képzett munkaerő biztosítása, illetve a vállalkozói kultúra fejlesztése jelenti, amely kiterjed a kkv-k képzési igényeinek képzőhelyek felé közvetítésére is.
7. Utolsó pontként szerepel, de annál fontosabb a generációváltás kérdése. A stratégia alapján a kormány segítséget kíván nyújtani a tulajdonosváltáshoz érkezett vállalatoknak, hogy céljaik szerint tudják átadni, örökölni tulajdonrészeiket, lehetőleg a cégek magyar kézben való tartásával.

A stratégia megvalósításához közvetett módon ugyan, de a befektetők, befektetési alapok is hozzájárulnak. A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. négy tőkealapja révén eddig több mint 100 tranzakcióval támogatta a hazai kis- és középvállalatok növekedését. A Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) a növekedési potenciállal rendelkező kkv-k számára biztosít kockázati tőkét, az Irinyi Kockázati Tőkealapok a nemzetgazdaság iparfejlesztési stratégiájának jegyében finanszírozzák az Ipar 4.0-hoz kötődő fejlesztéseket és a digitalizációs törekvéseket, a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap (KVMA) a magyar vállalkozások határokon átívelő gazdasági növekedését és fejlesztését támogatja, míg a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap (NTfA) a tőzsdeérett középvállalatok nyilvános piacra lépését segíti.