Energiahatékonysági és környezetvédelmi eszközberuházások

Az idei évtől társasági adókedvezményt lehet igénybe venni az energiahatékonysági célokat szolgáló eszközberuházás megvalósítása és üzemeltetése esetén. Ilyenek például azok a fejlesztések, amelyek növelik az energiahatékonyságot vagy csökkentik a végső energiafogyasztást.

Korábban csak a környezetvédelmi célokat szolgáló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházások esetén volt ilyen lehetőség.

Az új adókedvezmény mértéke az elszámolható költség legfeljebb 30 százaléka (de legfeljebb jelenértéken 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg) lehet, amely mértéket kisvállalkozások 20, középvállalkozások 10 százalékponttal tovább növelhetnek. A kötelező üzemeltetési időszak legalább 5 év, az adókedvezmény igénybevételére pedig a beruházás üzembe helyezése évében, vagy az azt követő adóévben és az utána következő öt adóévben van lehetőség. A kedvezmény igénybe vételének feltétele, hogy az adózó rendelkezzen az energiahatékonysági célokat alátámasztó igazolással, amelyről külön jogszabály fog rendelkezni.

Az új adókedvezmény a módosító törvény hatályba lépését követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokhoz kapcsolódó, és kizárólag a megkezdést követően felmerült elszámolható költségek vonatkozásában vehető igénybe.

Az energiahatékonysági beruházások és a környezetvédelmi célú fejlesztési adókedvezmények a jövőben egymás mellett létező kategóriák lesznek, egyazon beruházásra azonban csak az egyik kedvezményt lehet majd alkalmazni.

Fejlesztési adókedvezmények

A kis- és középvállalkozások legalább 500 millió forint értékű beruházásai tekintetében az előírt követelmény kisvállalkozások számára minimum 5 főre vagy a minimálbér tízszeresére, középvállalkozásnál 10 főre vagy a minimálbér huszonötszörösére csökken. A létszámfeltételek könnyítése a 2017. január 1-jét követően bejelentett (kérelmezett) beruházásokra vonatkozik.

A társasági adó kulcsának 9 százalékra csökkentésével párhuzamosan meghosszabbítják majd az újonnan megszerzett fejlesztési adókedvezmények felhasználhatósági idejét. A kedvezmény a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő 12 adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő 16. adóévben vehető igénybe. Sajnos a hosszabbítás csak a 2017. január 1-jétől benyújtott új bejelentésekre és kérelmekre lesz érvényes, és nem terjed ki a már megszerzett kedvezményekre. A már megszerzett adókedvezmények felhasználását a 9 százalékos adómérték miatt újra kell tervezni.

 

A többszörös költségelszámolás lehetőségének bővülése

A magyar társaságiadó-rendszer korábban is alkalmazta azt a technikát, hogy ha az állam támogatni szeretett volna bizonyos tevékenységeket, akkor miután a vállalkozás ezt a számvitelben elismert költségként elszámolta, megengedte, hogy az adóalapját is csökkentse ugyanezzel az összeggel, vagyis a ráfordítást többszörösen érvényesíteni lehet az adóban.   

– Kutatás-fejlesztési tevékenység

Korábban a kutatás-fejlesztési tevékenység kapcsán volt már lehetőség a felmerült közvetlen költségek kétszeres, illetve bizonyos további feltételek melletti négyszeres levonhatóságára. Ez a rendszer továbbra is fennmaradt, 2017-től azonban újabb tevékenységi területek kerülnek ily módon kedvezményezett helyzetbe.

– Mobilitási célú lakhatási támogatás – dupla költségelszámolás

Ha a munkáltató a munkahelytől távol élő munkavállalójának támogatást ad lakásbérlésre, vagy munkásszállást alakít ki, fizeti annak fenntartási, üzemeltetési költségét, az elszámolt költségek az adózás előtti nyereség összegéig levonhatók a társasági adóalapból is.

Kifejezetten kis- és középvállalkozások számára elérhető kedvezmények

Idén január 1-jétől megszűnt a kkv-k ingatlan- és tárgyieszköz-, valamint immateriális beruházásait támogató adóalap-kedvezmény korábbi 30 millió forintos értékhatára. Azok a kis- és középvállalkozások, melyek az adóév utolsó napján is ilyen vállalkozásnak minősülnek, és magánszemélyek tulajdonában állnak, csökkenthetik az adóalapjukat új ingatlan, gép, berendezés, jármű, szoftver és szellemi termékek megvásárlására fordított költségeikkel, továbbá az ingatlan értékét növelő felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás költségeivel, miközben ezeket egyszer már el is számolták költségként (dupla költségelszámolás). A kedvezmény korlátja marad ugyanakkor, hogy az csupán a társaságiadó-alap pozitívuma terhére vehető igénybe, tehát továbbvihető veszteséget nem keletkeztet.

Emellett jelentősen bővült a kkv-k beruházási hitelei után fizetett kamatokhoz kapcsolódó adókedvezmény mértéke is. A továbbiakban a kamatok teljes összegével csökkenthető a társasági adó, míg korábban a 2013 előtti kölcsönöknél csak a kamatok 40 százalékát, a 2014-től fennálló tartozásoknál pedig 60 százalékát lehetett levonni az adóból. Az adókedvezmény a hitel futamideje alatt addig érvényesíthető, amíg a finanszírozott tárgyi eszköz a vállalkozás könyveiben szerepel. Az éves 6 millió forintos értékhatár 2017-es eltörlésével már csak az általános korlátokra kell figyelemmel lenni, amely szerint a fenti adókedvezmény az egyébként fizetendő társasági adó 70 százalékáig érvényesíthető. Mindkét kedvezmény úgynevezett de minimis támogatásnak minősül.