A félelmeket pedig igazolják olyan adatok, melyek szerint 2040-re a magyar lakosság 27 százaléka 65 év feletti lesz, a tavalyi 17 százalékos aránnyal szemben. Az emberek 62 százaléka aggódik a szegénység, a bizonytalanság vagy a magány miatt, miközben ugyanennyien optimistán tekintenek a nyugdíjas éveikre: szabadságot, pihenést, a családdal és a barátokkal való időtöltést remélve.

Lassú a változás

A magyar nyugdíjrendszer lassú átalakuláson megy át, az öngondoskodás hangsúlyozása mellett is az állami juttatások dominálnak benne. Viszont továbbra is kevesen fizetnek be az önkéntes nyugdíjpénztárakba. Ez pedig a demográfiai változások, a kivándorlás és az egyre jobban elöregedő társadalom miatt azt vetíti előre, hogy elkerülhetetlenek lehetnek az változtatások, mint a nyugdíjkorhatár megemelése.

A rendszer és a közgondolkozás megváltoztatása viszont létfontosságú lenne, mert Magyarországon jelenleg a nyugdíjaskori jövedelem több mint felét (57 százalékát) az állam biztosítja, szemben a 46 százalékos nemzetközi átlaggal.

Alacsony megtakarítási arány

Egy nyugdíjfelkészültségi kutatás adataiból az derül ki, hogy a munkavállalók egyre jobban fel szeretnének készülni a nyugdíjas éveikre. Viszont Magyarországon a még rendszeresen félretevők aránya a nemzetközi átlag alatt van. Míg utóbbi arány 39, ez addig itthon csak 31 százalék. Kevesen vannak azok is, akik esetenként tesznek csak félre, vagyis a lakosság alig kevesebb, mint fele nem takarít meg.

Emellett egyre fontosabb lenne, hogy az egészségmegőrzést is számba vegyék a nyugdíjaskor tervezésekor az emberek. Nemcsak azért, mert az egészségügyi kiadások nagyban terhelik az idősek kasszáját, hanem azért is, mert így az aktív korban javíthatnak lehetőségeiken az emberek.

Hogyan tovább

Elkerülhetetlennek látszik a jelenlegi közmegegyezés mellett, hogy mindenki egyre nagyobb mértékben gondoskodjon a saját jövőbeli nyugdíjáról. A meghatározott mértékű hozzájárulásra épülő nyugdíjmegtakarítási konstrukciók automatikus elemei nagyon ígéretesek azokban az országokban, ahol bevezették őket.

Az automatikus beléptetés azt jelenti, hogy munkába lépés esetén a munkavállaló fizetéséből a munkáltató minden hónapban automatikusan levon egy adott százalékot, amelyet átutal valamilyen nyugdíjcélú megtakarítási konstrukcióba a munkavállaló egyéni számlájára. Az látszik, hogy igény lenne erre a rendszerre itthon is: a munkavállalók 41 százaléka vonzónak találja az automatikus beléptetés gondolatát.

A dolgozók számára elérhetővé kell tenni a nyugdíjmegtakarítási programokat, és alternatív lehetőségeket kell biztosítani az egyéni vállalakozóknak, valamint azoknak, akik kötelességeik miatt kiszorulnak a munkavállalásból.

Könnyebbé és egyszerűbbé kell tenni a megtakarításokat és a befektetéseket, valamint fel kell készíteni az embereket, hogyan kezeljék a megtakarításaikat a nyugdíjas éveikben, hogy ne fogyjon el idő előtt a pénzük, és hogy erre milyen lehetőségeik vannak. Az államnak, a munkáltatónak, és az egyéb szereplőknek fontos feladata felhívni a figyelmet, és arra bátorítani az embereket, hogy a nyugdíjcélú megtakarításaik egy részét garantált jövedelmet biztosító életjáradék formájában használják fel. Ennek érdekében szükséges a pénzügyi oktatás és a pénzügyi műveltség javítása, hogy az emberek felelősségteljes döntéseket hozhassunk a megélhetésükről.  

Hangsúlyozni kell az egészség megőrzésének fontosságát, hogy az emberek aktív időskort tudjanak biztosítani maguknak, hogy teljes mértékben kiaknázza mindenki a hosszabb élet adományát.