PDF letöltés

Új adókönnyítési javaslatok az Adótanácsadók Egyesületétől

Az eddig hozott mikro-és kisvállalkozásokat segítő adózási intézkedések kiegészítéseként, további javaslatokat fogalmazott meg és juttatott el a Pénzügyminisztériumba az Adótanácsadók Egyesülete. A javaslatok között szerepel a július 1-i adó-és társadalombiztosítási törvények módosításainak halasztása, valamint bér - és szja szabályok könnyítése.A szakmai grémium bízik benne, hogy javaslataikat megfontolják, és azokat a vállalkozások további segítése érdekében elfogadják.

1. Az új Tbj. ne július 01-én, hanem csak 2021. január 01-én lépjen hatályba

A vállalkozások jelentős része a veszélyhelyzet alatt nem tudott felkészülni az új Tbj. szabályainak alkalmazására, így annak alkalmazásából jelentős hibák állnának elő, amely mint a foglalkoztatónál, mint foglalkoztatottnál, illetve a hibás járulék bevallások miatt az adóhatóságnál többletmunkát jelentenének.

Ezért indokolt lenne, hogy az új Tbj. 2020. július 1. helyett csak 2021. január 1-jén lépjen hatályba azzal, hogy a hatályban maradó (régi) Tbj-ben 2020. július 1-jétől kerüljön eltörlésre az egyéni és társas vállalkozók egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékalapjának 150%-os szorzószáma, valamint a kiegészítő tevékenységet végző egyéni és társas vállalkozó jövedelmét ne terhelje nyugdíjjárulék.

2. A 2020. július 01-től hatályba lépő minimál járulékra átmeneti szabály a bértámogatásban részesülőknél (ha az 1. pont szerinti javaslatunk nem támogatható).

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetérő szóló 2019. évi CXXII. törvény 27. § (2) szerint július 1-től a minimálbér 30 százaléka akkor is járulékalapot képez, ha a kereset nem éri el azt. Ez általában a minimálbér alatt keresőknél indokolatlan elvonást jelent, de különösen azoknál, akiknél a felmondás helyett közös megegyezéssel bércsökkentés történt. Továbbá azokat is hátrányosan érinti, akiknek a csökkentett munkaidőre elszámolt tényleges jövedelem nem éri el ezt az összeget, így a bértámogatásban részesülő, csökkentett munkaidőben foglalkoztatott után ezen Tbj. szabály szerint egyéni járulékot és Szocho-t kellene fizetni, ami egyaránt hátrányosan érintené a támogatott munkavállalót, valamint a foglalkoztatót.

3. A SZÉP Kártya juttatás kiva adóalapból történő kivétele a kiva szerint adózóknál

A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet a SZÉP Kártyákra utalt összeget mentesíti a szocho alól. Azonban a kivás vállalkozások esetében a SZÉP Kártyára történt utalások után továbbra is kiva adót kell fizetni. Így tehát szükségessé válik, hogy a kivás vállalkozásoknak se kelljen a kiva adót megfizetni az alkalmazottaknak adott  SZÉP Kártya juttatás után.

4. A fejlesztési tartalék kedvező szabályának kiterjesztése egyéni vállalkozókra, valamint a korábban képzett és fel nem használt fejlesztési tartalék felhasználhatóságának kiterjesztése (a szankciók átmeneti felfüggesztése).

A javaslatban szerepel, hogy az egyéni vállalkozókra is terjedjen ki a fejlesztési tartalék társasági adótörvény szerint adózókra hozott kedvező szabályozása, vagyis a fejlesztési tartaléknál tegyék lehetővé, hogy a korábban képzett, de fel nem használt fejlesztési tartalékra ne kelljen alkalmazni a szankciókat, amennyiben 2019-ben vagy 2020-ban képez/nyilvántartásba fejlesztési tartalékot, amennyiben azt 2024 év végéig felhasználja.

Ebből következően szankciója akkor lenne a 2019 előtt képzett/nyilvántartásba vettnek (adó és 2016-tól számított késedelmi pótlék), ha nem használják fel azt 2024 végéig.

5. Legyen szja-mentes a COVID-19 teszt

Legyen adómentes a foglalkoztató által elrendelt COVID-19 teszt, mivel a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 28/A § (2) bekezdése a) pontja szerint jelenleg az Szja kötelezettség alá esik, és csak külön bejelentés esetén mentesül a juttató annak fizetési kötelezettsége alól. Mivel a NAV tájékoztatója szerint nem minden ágazatban és munkakörben lehet automatikus a foglalkoztatottnak nyújtott szolgáltatások –így a tesztelés– fizetési kötelezettség alóli mentesülése, és így az utólagosan vitatható, ezt a jogbizonytalanságot indokolt lenne megszüntetni, és egyértelműen szabályozni.

6. A 2020. július 01-től hatályba lépő online számlázás bejelentés kerüljön elhalasztásra

A javaslatban szerepel, hogy kerüljön elhalasztásra a számlák online beküldés kiterjesztéséről szóló törvényi szabályozás, mert annak alkalmazására a jelen helyzetben a vállalkozók jelentős része nem tudott felkészülni; különösen áll ez a mikro vállalkozásokra, és kiemelten igaz az eddig kézi számlát kiállítókra. Ez utóbbiaknál jellemzően nincs meg a szükséges technikai (eszköz, szoftver) háttér, és ennek hiányában nincs meg a kellő felkészültség sem.