Főszabály szerint csak a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004.évi XXXIV. törvény (kkv-törvény) szerinti kisvállalkozásnál nagyobb vállalkozásokat terheli transzferárnyilvántartás-készítési kötelezettség Magyarországon. Ám bizonyos esetekben a közép- és nagyvállalkozások is mentesülhetnek a dokumentálási kötelezettség alól. Valamennyi mentesülési lehetőség azt jelenti, hogy részletes elemzést, tanulmányt ugyan nem kell készíteni a kapcsolt ügyletekben alkalmazott árak szokásos piaci jellegéről, ám a szokásos piaci ár elvét be kell tartaniuk az adózóknak az árazás során. Ha pedig eltérnek a szokásos piaci ártól, korrigálniuk kell az adóalapjukat.  

A leggyakoribb mentesülési lehetőség, ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben szokásos piaci áron az éves nettó 50 millió forintot nem haladja meg. E szabály alkalmazásánál ügyelni kell az összevonási lehetőségre. Ha ugyanis az érintett ügyletek összevonhatók (például kapcsolt vállalkozásnak bére adott ingatlanok esetében), az értékhatárt az összevont szerződések együttes értékére kell érteni.

A másik leggyakoribb mentesülési lehetőséget a független vállalkozástól beszerzett olyan termék vagy szolgáltatás költségeinek változatlan összegben történő átterhelése jelenti, amelynek egy részét a vállalkozás nem a saját, hanem kapcsolt vállalata igényeinek kielégítése érdekében szerzett be, vett igénybe. Ez esetben a felek közötti költségmegosztás módszerét (előző példánknál maradva mutatószámként szolgálhat például a bérbe adott alapterület vagy légköbméter) a mentesüléstől függetlenül dokumentálni kell. A megosztáshoz választott mutatószámnak pedig illeszkednie kell az adott tranzakcióhoz. A tőzsdei és a hatósági áras ügyletek is mentesülhetnek a dokumentálási kötelezettség alól, feltéve, hogy az áralkalmazás nem jogszabály megsértésének a következménye.

Nem szükséges dokumentálni a magánszeméllyel nem egyéni vállalkozói minőségében kötött szerződéseket, és az ingyenes pénzeszközátadást, - átvételt sem.

Bizonyos nagy értékű és/vagy nagy transzferár-kockázatú tranzakciók esetében érdemes lehet kérni az adóhatóságtól úgynevezett előzetes ármegállapítást. Az előzetes ármegállapítási határozattal rendelkező adózók ugyanis mentesülnek az érintett ügylet dokumentálása alól a kérelem benyújtásának adóévétől a határozat érvényessége adóévével bezárólag, feltéve, hogy az ügylet a határozatban rögzítetteknek megfelelően valósul meg. Ez – változatlan tényállás mellett – nemcsak adóbiztonságot, hanem az adminisztrációs kötelezettség csökkenését is lehetővé teszi.

A mentesülés lehetőségét mindig az adott adózó adóilletősége szerinti nemzeti szabályok alapján szükséges megítélni. Egy vállalatcsoport magyar és angol/német középvállalkozásai között folytatott, évi nettó 50 millió forintot meghaladó tranzakció esetén például a magyar vállalkozásnak szükséges dokumentálnia az ügyletet, függetlenül attól, hogy a partnervállalkozás az angol/német szabályok alapján mentesülhet e kötelezettség alól.

Ha az adózó mégis úgy dönt, hogy szeretné dokumentálni az ügyletet/ügyleteket célszerű szem előtt tartania azt, hogy csak akkor védheti ki maga számára a dokumentálásban rejlő adókockázatot, ha megfelelő árazást használ.

A dokumentálási kötelezettség alóli mentesülés lehetőségével érdemes tehát élni, ám az adózó egyedi kockázatai, működési sajátosságai alapján indokolt lehet biztosítani a nem dokumentálandó ügyletekhez kapcsolódó árazási, ügyleti információk rendelkezésre állását is a belső információs rendszer megfelelő kialakításával.