2010 óta jelentősen átalakult az adószerkezet, a munkát és a jövedelmet terhelő adók súlya csökkent, helyüket a fogyasztási, forgalmi adók vették át. Eközben a vállalatok megőrizték versenyképességüket, a bérterhek csökkentése miatt még ki tudták termelni azokat a bérterheket, amelyeket a minimálbér emelése és az emelkedő bérdinamika rájuk rótt, miközben az államháztartás egyenlege az adócsökkentések mellett is javult.

A kormány azon dolgozik, hogy az adóelvonási szint fokozatosan csökkenjen, régiós szinten is versenyképes legyen, amit a társasági adóban már sikerült elérni. Határozott a szándék, hogy a munka adóterhei is fokozatosan csökkenjenek.

A kkv-k versenyelőnye az egyedi, rájuk szabott, egyszerű adónemekben van, mint a kisvállalati adó (kiva) és a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata). Az immáron 12 milliós értékhatárig választható kata hatálya alá már közel 300 ezren tartoznak. A kivát - amit már több mint 28 ezren választottak – a növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásoknak találták ki, azt a pénzt adóztatják meg, amit kivonnak a vállalkozásból. Ha visszaforgatják a megtermelt profitot, nem vonnak ki tőkét, csak a bérköltség után kell 13 százalék adót megfizetni.

Az áfával kapcsolatos intézkedések – köztük a fordított áfa, a belföldi összesítő jelentés, az ekáer, az elektronikus számlaadat-szolgáltatás, az online pénztárgépek bevezetése – látványos eredményeket hoztak. A kormány nem titkolt szándéka, hogy az áfarés egy-két éven belül 10 százalék alá csökkenjen.

Mindemellett szeretnének kialakítani egy jól használható, modern adójogi rendszert. Ennek a törekvésnek a jegyében új jövedéki adó törvényt hoztak létre, felülvizsgálták az adóigazgatási szabályokat, újrakodifikálták a szocho törvényt. Továbblépve nem csak az adminisztrációt, az adók számát is radikálisan csökkenteni kívánják, 2019-től öttel kevesebb adónemmel kell számolni. Habár egy átlagos vállalkozás „csak” 10-12 adónemmel találkozik, van miből lefaragni, hiszen ma Magyarországon több mint 60 adónem van. Sőt, az adózás költséges is, mert nem csak az adót kell befizetni, hanem az adózással kapcsolatos adminisztrációt is el kell végezni, ami a vállalkozásoknak többletköltséget jelent. Olyan rendszerekre van tehát szükség, amelyek segítik a vállalkozásokat az adminisztrációs költségeik csökkentésében. Erre jó példa a NAV ingyenesen használható online számlázó programja.

A NAV célja továbbra is, egy adózócentrikus, partneri viszonyi kialakítása az adózókkal. Ezért az adóhatóságnak tudni kell különbséget tenni a jogkövető adózók, a véletlenül hibázók, a szabályokat tudatosan kerülők és az adócsalók között. Az első, legnépesebb csoportnak lehetővé kell tenni, hogy a lehető legegyszerűbben eleget tehessenek adózási kötelezettségeiknek, hogy ne az adózás vegye el energiáikat, hanem inkább az értékteremtő folyamataikra koncentráljanak.  Akik szándékuk szerint jogkövető adózók lennének, ám félreértenek egy szabályt, esetleg nem is tudnak róla, azokat az adóhatóság támogató eljárás keretében tájékoztatja, amelynek a végén önellenőrzésre hívják fel az adózót. Ennél már szigorúbb eljárási forma az adóellenőrzés, s ennél még súlyosabb a bűnügyi jelzés, amely bizonyos esetekben az adóellenőrzéssel egy időben is történhet.

A végső cél tehát az adómorál javítása, és pozitív környezet biztosítása az adózóknak, ahol az adóhatóság a jogkövetőket segíti, ugyanakkor az adócsalókat hatékonyan kivonja a forgalomból.