A magyar gazdaság dinamikus és kiegyensúlyozott növekedési pályán van, az év első negyedévében 5,3 százalék volt a bővülés mértéke. Ennek elérésében kiemelt szerepet kaptak a különféle kormányzati intézkedések. Ezek közül is a 2016-ban kötött béremelési és adócsökkentési megállapodás emelhető ki, melynek eredményeként ma már 4,5 millióan dolgoznak Magyarországon.

Ebből adódóan az uniós viszonylatban egyik legalacsonyabb kulcs mellett is az év első hat hónapjában személyi jövedelemadóból 105,4 milliárd forinttal, míg a kapcsolódó a szociális hozzájárulási adóból, illetve a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból összesen 260,1 milliárd forinttal több folyt be az államkasszába, mint az előző év azonos időszakában.

A kétszámjegyű béremelkedésnek és az adókedvezményeknek köszönhetően több pénz marad a családoknál, akik így többet költhetnek fogyasztásra is. A gazdaságfehérítő intézkedésekkel és a jó adózók számára tavaly kedvezően megváltozott szabályozással együtt ez megmutatkozik abban, hogy az általános fogalmi adóból származó bevételek 397,4 milliárd forinttal, a jövedéki adóból származóak pedig 45,3 milliárd forinttal emelkedtek az első félévben tavalyhoz képest.

Miután júniusban 213,6 milliárd forint volt a központi alrendszer hiánya, az év első felének halmozott adata 390 milliárd forint, a tervezett előirányzat 39,1 százaléka volt. Ezen belül a központi költségvetés 467,3 milliárd forint hiánnyal zárt, míg az elkülönített állami pénzalapok 61 milliárd forint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 16,3 milliárd forint többletet értek el.

Az év egészére továbbra is reális és elérhető a GDP-arányában meghatározott 1,8 százalékos hiánycél, miközben az államadósság-mutató is tovább csökken.