Ki minősül székhelyszolgáltatónak? 

Az a személy, aki üzletszerű gazdasági tevékenységként az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről.

A székhelyszolgáltatók jelentősége

A székhelyszolgáltatás igénybevételének legnagyobb motiváció jellemzően a helyi iparűzési adó alóli mentesség, ami ugyan nem jár a székhelyszolgáltatáshoz, de a szolgáltatók – a jobb értékesíthetőség érdekében – előszeretettel választanak maguknak olyan szolgáltatási helyet, ahol a helyi önkormányzat nem vet ki iparűzési adót.

A székhelyszolgáltatások sok esetben konvergencia régióban létesülnek, ami nagyon fontos azoknak a vállalkozásoknak, akik ki szeretnék használni azokat a pályázati lehetőségeket, amik Közép-Magyarországon nem elérhetőek, vagy egyszerűen a magasabb támogatási intenzitás miatt célszerű a vidéki székhely vagy telephely.

A konvergencia régiónak adózási szempontból egy előnyösebben megkülönböztetett fajtája a szabad vállalkozási zóna. A szerencsésebbek olyan székhelyszolgáltatóval tudtak szerződni, akiknél a szolgáltatási helyszín ennek a kritériumnak is megfelel.

Sok vállalkozás azért viszi a székhelyét székhelyszolgáltatóhoz, mert a vállalkozásának nincs saját ingatlana, és el szeretné kerülni azt, hogy a NAV pl. az ügyvezető saját lakásában tartson adóellenőrzést. Vannak olyan külföldi vállalkozók, akiknek eleve nincs más lehetőségük, mint székhelyszolgáltatóhoz fordulni, mert túl keveset vannak Magyarországon ahhoz, hogy a mindennapi ügyintézést (értjük itt elsősorban a posta kezelését) határidőben intézni tudják.

Vannak, akik egyszerűen spórolni szeretnének, és ezért veszik igénybe ezt a szolgáltatást egy ingatlan bérlete helyett, vagy ezért választanak egy vidéki szolgáltatót, ami önmagában jellemzően alacsonyabb árakat jelent, mint a budapesti szolgáltatási helyszín. 
 

Kockázatok a székhelyszolgáltatásban

A székhelyszolgáltatóhoz bejegyzett adózók kockázatos adózóvá válnak, ha az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt jogerősen mulasztási bírságot szabtak ki rájuk a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben.

Sok esetben cégtemető minősítést kap egy helyrajzi szám (jellemzően ott, ahol székhelyszolgáltatók működnek). Ennek oka az, hogy a székhelyszolgáltatók anyagi megfontolásból jellemzően bárkivel szerződést kötnek, nem vizsgálva azt, hogy a vállalkozás életképes-e, vagy csak azért települt oda, hogy a cégvezető(k), tulajdonos(ok) ezt követően magára hagyják a cégüket és illegalitásba vonuljanak. Ebben az esetben jellemzően a NAV csak a székhelyszolgáltatóig jut, a céget már nem leli.

Sajnos az is szinte általános, hogy a székhelyszolgáltató nem vizsgálja annak feltételeit, hogy a szolgáltatást igénybe vevő megfelel-e a székhelyszolgáltatás feltételeinek. Ha egy hitelminősítő cég rossz értékelést ad egy helyrajzi számnak, úgy ebben az esetben a bankok is korlátozni fogják a vállalkozás hitelezését.
  

Milyen adatokat és mikor és hol kell bejelenteni székhelyszolgáltatással kapcsolatban?

A székhelyszolgáltató elnevezését, székhelyét, adószámát, e jogviszony keletkezésének és – határozott idejű jogviszony esetén – megszűnésének időpontját.

Újonnan alakult vállalkozásoknak a cégbírósági bejegyzéstől számított 15 napon belül, újonnan alakult egyéni vállalkozóknak a bejelentkezéssel egyidejűleg.

Már létező vállalkozás esetében a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül meg kell tenni a bejelentést. Ez az alábbi esetekre vonatkozik:

- Korábban nem vett igénybe székhelyszolgáltatást a vállalkozás, tehát most teljesen új szerződést köt.

- A korábban bejelentett székhelyszolgáltatásra vonatkozó adatokban változás következik be. 

- A székhelyszolgáltatást 2017. január 1-je előtti szerződés alapján veszi igénybe, így korábban nem kellett erre vonatkozóan bejelentést tennie, de az adatokban változás következett be. (Tehát a változás miatt bejelentési kötelezettség keletkezik.)
 

Már létező vállalkozás esetében, ha a székhelyszolgáltatás 2017. január 1-jénél korábban kelt szerződésen alapul és nem következett be változás 2016. december 31-ét követően az adatokban, akkor a bejelentést 2017. szeptember 29-ig kell megtenni.

Cégbejegyzésre kötelezett adózóknak a 17T201T nevű nyomtatványon, míg az egyéni vállalkozóknak a 17T101E nyomtatványon.

Mi történik, ha az adózó határidőben nem tesz eleget a bejelentésnek?

Amennyiben az adózó határidőre nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének, abban az esetben a NAV mulasztási bírságot szabhat ki.