PDF letöltés

Szülést követően katásként

Egy vállalkozó anyának a gyermekvállalás előtt már döntenie kell, hogyan menedzseli tovább a vállalkozását, mikor áll újra munkába, vagyis mikor veszt részt ismét a vállalkozása életében. Figyelemmel kell lenni az anyagiakra is, milyen családtámogatási ellátás mellett, milyen kötelezettségek merülnek fel.

A vállalkozó anyák körében az egyik legkedveltebb adózási forma a kata szerinti adózás, így tehát most az ide vonatkozó fizetendő kötelezettségeket vesszük számba a vállalkozásban való személyes közreműködés függvényében.

A kisadózók tételes adójának szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012.évi CXLVII. törvény tartalmazza. A köznyelvben csak kataként emlegetett adózási forma 12 millió forintos éves bevételig jellemzően a legoptimálisabb választás.

Szülést követően a csecsemőgondozási díj (csed) az első ellátás, amivel a jogosult találkozik az egészségbiztosítás pénzbeli ellátások közül. Jogszabály mondja ki, hogy a csed igénybevétele mellett munkát vállalni, pontosabban keresőtevékenységet folytatni nem szabad. Ez alatt nemcsak a munkaviszony keretein belül végzett munkát kell érteni, hanem a vállalkozásban való személyes közreműködést is. Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak

a) a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,

b) ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.


A kisadózók tételes adója kapcsán a 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (9) bekezdése kimondja, hogy nem kell megfizetni a kisadózó után az (1), a (2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó

a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül,

b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

c) fogvatartott,

d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,

e) aTbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen

kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

Ha tehát a jogosult csecsemőgondozási díjban részesül, keresőtevékenységet nem folytat vállalkozásában (máshol sem szabad), akkor a jogszabály szerint nem kell megfizetnie a 25/50/75 ezer forintos tételes adót. Fontos, hogy ez nem jelent egyet a szüneteltetéssel, sokszor ugyanis abba a hibába esnek a katás vállalkozók, hogy szüneteltetik a vállalkozásukat arra az időre, amíg nem folytatnak keresőtevékenységet vállalkozásukban. Ez akkor jelenthet gondot, amikor a család újra gyermeket szeretne, és az anya a következő gyermekre tekintettel pénzbeli ellátásokat szeretne igényelni. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak egyik fő alapfeltétele azonban a szülést megelőző két éven belül legalább 365 biztosítotti nap megléte, a szüneteltetéssel azonban ezek a napok, hetek, hónapok hiányozni fognak ebből az időszakból, így kieső időszaknak fognak minősülni.

Ugyanis a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a kisadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége (2012. évi CXLVII. törvény). Ilyenkor nem szünetel a vállalkozás, hanem a csecsemőgondozási díjra tekintettel nem keletkezik adott hónapban tételesadó-fizetési kötelezettség.
Ugyanígy kell eljárnunk akkor is, ha a későbbi ellátások mellett sem folytatunk keresőtevékenységet a vállalkozásban, vagyis nem szünetelünk, hanem az adott ellátási típust megjelölve jelezzük minden hónapban, hogy adott hónapban nem keletkezik a tételes adóra fizetési kötelezettségünk. Fontos kiemelni, hogy a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozást segítő ellátás mellett (gyes és gyes) már folytathatunk keresőtevékenységet, így nem kell választani az ellátás vagy a vállalkozásunkban való személyes közreműködésünk között.

Ha a vállalkozásban való aktív részvétel (keresőtevékenység) mellett döntünk, akkor minden hónapban, amikor számlát állítunk ki, be kell fizetni a havi tételes adót, nevezetesen 50 vagy a 75 ezer forintot. Fel szokott merülni kérdésként, hogy ha a vállalkozó egyébként nem főállású kisadózó, hanem van legalább heti 36 órás munkaviszonya, gyermekgondozási díjban részesül, a munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon van, de a vállalkozásában keresőtevékenységet folytat, akkor mennyi havi tételes adót kell befizetnie. Ebben az esetben hiába van munkaviszonya - ami alapján egyébként csak 25 ezer forintot fizetne havonta tételes adóként a vállalkozásában -, de jelen helyzetben, mivel a munkahelyére nem ment vissza dolgozni, ott fizetés nélküli szabadságon van, így az a jogviszonya jelenleg nem aktív. Ennek értelmében havonta 50 ezer forint tételes adót kell fizetnie. Igaz ez abban az esetben is, ha a gyermekgondozást segítő ellátás (tehát a gyes) mellett kezdünk bele megint a vállalkozásunkba, és a főállásunkba nem mentünk vissza dolgozni.