Szigorodik a kata

2021. januártól jelentősen megváltoznak a kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai, ezzel megszüntetve a katás adóalanyiság előnyét. Bár az indoklás szerint a tisztességtelenül, burkolt munkaviszonyban foglalkoztatókat bünteti ezzel a Kormány, rosszul járnak a tisztességesen működő katások is.

2021. január 1-jétől egy adott magánszemély, csakis egyetlen jogviszonyban jelenthető be kisadózóként. Az adóhatóság ennek megfelelően vissza fogja utasítani az adott magánszemély kisadózói bejelentését, ha a nyilvántartásában a magánszemély már szerepel kisadózóként. Így elejét véve annak, hogy a kata alanyiságból származó előny a továbbiakban ne többszöröződjön.

Ebből következően annak a kisadózónak, aki jelenleg több jogviszonyban is katás, még ebben az évben rendeznie kell a jogviszonyait, ugyanis ha ezt nem teszi meg, akkor az adóhatóság 2021. január 1-jével visszamenőleg határozatban törli a kisadózói státuszt a legkorábban kezdődött kisadózói jogviszony kivételével.

További korlátozó rendelkezés, hogy ha a bevételt juttató szervezet és a kisadózó vállalkozás egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban állnak, akkor a kifizetett összeg 40 százalékát kiegészítő adóként kell a kifizetőnek lerónia, a bevétel juttatását követő hónap 12-ig napjáig. A kifizető kapcsolt vállalkozás ezzel egyidejűleg havi adatszolgáltatásra is kötelezett, melyben a bevételben részesülő kisadózó vállalkozás nevét, címét és adószámát tünteti fel. Kapcsolt vállalkozás fogalmánál ez esetben is a társaságiadó-törvény szerinti meghatározott vállalkozásokat kell érteni.

Ha a kisadózó külföldi személynek minősülő kapcsolt vállalkozástól szerez bevételt, akkor a 40 százalékos mértékű kiegészítő adót neki magának kell megfizetnie a bevétel megszerzését követő hónap 12. napjáig.

A kisadózó vállalkozás az éves katabevallásában köteles lesz adatot szolgáltatni a kapcsolt vállalkozásától szerzett bevételéről, a kapcsolt vállalkozás nevéről és címéről is. Emellett az adatszolgáltatási kötelezettség továbbra is fennáll azon kifizetővel kapcsolatban, amely az adóévben több mint 1 millió forint bevételt juttat a kisadózónak, azzal a megkötéssel, hogy nemcsak azon bevételt kell ez esetben figyelembe venni, amelyről számlát állított ki a kisadózó, hanem az olyan bevételt is, amelyet költségelszámolásra alkalmas számviteli bizonylat alapján szerzett meg.

Jelentős szigorítás a törvényben, hogy ha egy kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak 3 millió forintnál nagyobb mértékű bevételt juttat, akkor a 3 millió forintot meghaladó bevételrész után 40 százalékos mértékű adó megfizetésére kötelezett. Ezt a rendelkezést azonban nem kell alkalmazni a kapcsolt vállalkozási viszonyban állónak kifizetett összegre, hiszen ezen összeg már eleve 40 százalékos mértékkel adózik januártól.

Szintén nem kellene alkalmazni ezen szabályt annak a kifizetőnek, aki

– az Egészségbiztosítási  Alapból származó finanszírozásból juttat bevételt az egészségügyi szolgáltatást végző kisadózónak,

– amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat,

– amelyet költségvetési szerv az államháztartási törvény alapján juttat.

A kifizetőnek a 40 százalékos mértékű adót először annak a hónapnak a 12. napjáig kell megállapítania, megfizetnie és bevallania, melyet megelőző hónapban az általa juttatott bevétel meghaladja a 3 millió forintot. A bevallásban a bevételben részesülő kisadózó nevét, címét és adószámát kell feltüntetni. Mind a belföldi kapcsolt vállalkozás, mind a belföldi, 3 millió forintnál nagyobb bevételt juttató kifizető köteles a kisadózót az adóévet követő év január 31-éig tájékoztatni a 40 százalékos adó kiszámításánál figyelembe vett bevételről.

Ez esetben is igaz az, hogy ha a 3 millió forint feletti bevételt külföldi személy juttatja, akkor a 40 százalékos mértékű adót magának a kisadózónak kell a fentiek szerint megfizetnie. A külföldi személy nevéről és címéről, valamint a kapott bevételről az éves kata-bevallásban kell a kisadózónak adatot szolgáltatnia.

A 3 millió forint feletti bevételrészt figyelmen kívül kell hagyni a 12 millió forint feletti bevételrész megállapításánál, ezzel a jogalkotó el kívánja kerülni az adótöbbszöröződést.

Kedvező változás, hogy bővül a tételes adó megfizetése alóli mentességek jogcíme, mely szerint mentesül a tételes adó megfizetése alól az ügyvédi iroda tagja, ha az ügyvédek tevékenységét szabályozó törvény rendelkezései szerint szünetelteti a tevékenységét, az adott hónap egészében. 2021. január 1-jétől az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése miatt nem kell külön bejelentést tenni a tételes adó megfizetése alóli mentesség érdekében. Az adóhatóság tehát szünetelés alatt a rendelkezésre álló adatok alapján nem fogja előírni a tételes adót az adófolyószámlán.

Sajátos eljárásrenddel is kiegészül a katatörvény, mely szerint, amikor a kataalany vállalkozó szerződéses kapcsolatba lép az őt foglalkoztató kifizető személlyel, akkor – a szerződéskötéssel egyidejűleg – köteles a kisadózói jogállásáról írásban nyilatkozni a foglalkoztató felé. Ugyanígy a kisadózói jogállás megszűnését vagy újrakezdését is írásban le kell nyilatkoznia a foglalkoztató irányába. A már 2020. december 31-én fennálló szerződéses kapcsolat esetén a kisadózónak a nyilatkozatot 2021. január 15-éig meg kell tennie az őt foglalkoztató vagy vele szerződő partnere felé.

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]