Személygépkocsi és az áfája

Gyakran előforduló eset a vállalkozások életében, hogy a cég által használt személygépkocsit nyílt végű lízing keretében vásárolják meg, majd a lízingszerződés lejárta után egy úgynevezett maradványértéken veszi meg a cég. Később aztán – bármely okból - értékesítik ezt a gépjárművet. Hogyan jár el helyesen a vállalkozás az áfa elszámolásának tekintetében?

Mivel a vállalkozás a személygépkocsit kizárólag üzleti célra használja (minden egyes km útnyilvántartásban rögzített), ezért a részletekről érkező számlák teljes áfatartalmát érvényesítették az áfabevallásban, mint levonható tételeket. A szerződés lejárta után a vállalkozás maradványértéken megvásárolja a személygépkocsit, a vásárlásról kiállított számla 27 százalék áfát is tartalmaz, mely teljes egészében levonásra kerül.

A vállalkozás később úgy dönt, hogy megválik ettől a gépjárműtől, de nem tudja hogyan jár el helyesen a számla kiállítása tekintetében.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007.évi CXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 259.§. 4. pontja alapján a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan ügylet bérbeadásnak minősül az áfa rendszerében, amelynek tartalma alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti, vagy téríteni köteles a kötelezettnek. A bérleti jogviszony ilyen fogalmi meghatározása szerint tehát a tulajdonjog-átszállást nem automatikusan eredményező nyílt végű lízingügylet általános forgalmi adózási szempontból bérbeadásnak tekintendő.

Az Áfa tv. az adólevonási jog tételes korlátozására vonatkozó szabályai nem tartalmaznak levonást tiltó előírást a személygépkocsi bérleti díját terhelő előzetesen felszámított adó tekintetében, így a nyílt végű lízing ellenértékét terhelő áfát a vállalkozás jogszerűen levonásba helyezhette, amennyiben az adólevonás egyéb feltételei is fennálltak.

Amikor a vállalkozás a nyílt végű lízingszerződés futamideje lejáratakor, maradványértéken megvásárolja a személygépkocsit, akkor azt az ügyletet az Áfa tv. 9.§. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően termékértékesítésként kell figyelembe venni. Ebből az következik, hogy a vállalkozásnak a személygépkocsi beszerzése (maradványértéken történő megvásárlása) kapcsán nem nyílik meg a levonási joga, hiszen az Áfa tv. 124.§. (1) bekezdés d) pontja alapján e termék beszerzése kapcsán tiltja az adó levonását.

Mivel a vállalkozás a gépjárművet nem továbbértékesítési céllal vásárolta meg, hanem később – bármely okból – dönt úgy, hogy értékesíti a személygépjárművet, így nem alkalmazható az Áfa tv. 125.§. (1) bekezdés a) pontjában rögzített kivételes szabály, így a maradványértéken történő megvásárlás keretében az adóalanyra áthárított általános forgalmi adó nem helyezhető levonásba.

Abban az esetben, ha a lízingbevevő a futamidő végén a lízingelt személygépkocsit maradványértéken megvásárolja, úgy a személygépkocsi ellenértékeként csak a maradványértéket kell figyelembe venni, a nyílt végű lízingért, mint szolgáltatásért fizetett összeget nem. Tekintettel arra, hogy a személygépkocsi beszerzését terhelő előzetesen felszámított adó az Áfa tv. 124.§. (1) bekezdés d) pontja alapján nem helyezhető levonásba, és a kérdéses esetben az adólevonási jog korlátozása alóli, az Áfa tv. 125.§ - ában meghatározott kivételek itt nem alkalmazhatóak, teljesül az Áfa tv. 87.§. b) pontjában meghatározott feltétel, mely szerint a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a 124. és a 125. §. szerint nem vonható le. Ebből következően a személygépkocsi értékesítése az Áfa tv. 87.§. b) pontja értelmében mentes az adó alól.

 

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]