Mi a különbség a jótállás és a szavatosság között

A legmarkánsabb különbség a jótállás és a szavatosság között a bizonyítási kötelezettségben van, illetve a bizonyítatlanság következményeinek viselésében. A kellékszavatossági szabályok alapján a hibás teljesítés tényét az azt állító jogosultnak kell bizonyítania. Azt kell bizonyítani, hogy a hiba oka a teljesítés időpontjában a szolgáltatásban, a példánál maradva, adásvételi szerződés esetén a dologban, azaz a vásárolt termékben már megvolt. Ennek a bizonyítása nehézkes, akár szakértői bizonyítást is igényelhet. A bizonyítatlanság a jogosult, vagyis a vevő terhére esik. Fogyasztóvédelmi szabály azonban a fogyasztói szerződések körében, hogy a bizonyítási kötelezettség hat hónapon belül fordított, ugyanis, ha a teljesítést követő hat hónapon belül felismerhetővé válik a hiba, akkor nem a fogyasztó bizonyít, hanem a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés időpontja után keletkezett.

Jótállás esetén pedig, annak teljes időtartama alatt a bizonyítás kötelezettsége a kötelezetten, azaz az eladón van.

Azonban először azt kell megnéznünk, hogy a vásárolt termék nem tartozik-e a kötelező jótállás körébe. A jogszabály ugyanis a tartós fogyasztási cikkek széles körére kötelező jótállást ír elő. Ilyenek például az elektronikai szórakoztató termékek, a számítástechnikai, távközlési eszközök, elektromos robotgépek, háztartási eszközök, lámpák, hangszerek. Jótállási kötelezettség azonban szerződésben is kiköthető. A jótállás a vevő számára azért kedvezőbb a kellékszavatossági szabályoknál, mert a bizonyítási kötelezettség, a kötelezetté, a bizonyítás terhét ő viseli. A kötelezettnek azt kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Amennyiben ez bizonyítatlan marad, úgy kötelezettsége beáll. További különbség, hogy a kellékszavatossági igény mindig közvetlenül a szerződő féllel szemben érvényesíthető, míg a jótállási igény a jótállásra kötelezettel szemben. A jótállási nyilatkozaton, vagy jótállási jegyen mindig megjelölésre kerül az a személy, akivel szemben a jótállási igény érvényesíthető.

Van-e annak jelentősége, hogy interneten keresztül, vagy boltban vásároltunk

A szavatossági és jótállási jogok akkor is megilletik a vevőt, ha interneten keresztül köt szerződést. Vannak azonban speciális többletjogosultságok, amelyek az internetes fogyasztókat illetik meg. Ilyen az indokolás nélküli elállási jog, ami néhány kivételtől eltekintve minden esetben gyakorolható, nem csak akkor, ha ténylegesen hibás a termék, de akkor is, ha az a vevőnek nem tetszik, vagy nincs rá szüksége. Az átvétel napjától számított 14 naptári napon belül gyakorolható az elállási jog. Ennek a szabálynak az indoka, hogy a vevő a szerződéskötést megelőzően nem tudja a terméket fizikai valójában megvizsgálni.

Mi a teendő akkor, ha nem tetszik a karácsonyi ajándékunk

Ha nem internetes vásárlásról vagy hibás teljesítésről van szó, akkor az eladónak nincs kötelezettsége a termék kicserélésére vagy a vételár visszafizetésére, így ez az eset már a polgári jog körén kívül esik. Gyakori azonban, hogy az üzletek – különösen ünnepek előtt – vállalják, hogy az egyébként kifogástalan és hibátlan terméket kicserélik vagy visszaadják az árát levásárlási kötelezettség nélkül. Erről előzetesen tájékozódni szükséges. Természetesen mindenféle igényérvényesítésnél alapvető az adásvétel beazonosításához a nyugta vagy számla megléte.