Számlázóprogram és pénztárgép: hogyan látja a NAV

Kétféle számlázási gyakorlat figyelhető meg: vagy csak akkor ad számlát az eladó, amikor az mindenképpen kötelező, vagy minden esetben számlát bocsát ki, azaz nem fordul elő, hogy csak nyugtát állít ki. Ebből következik a következő kérdés: ha 2018 második felében bekötik a számlázóprogramokat a NAV adatbázisába, hogyan működhet tovább az előző gyakorlat és eljárás, hiszen bizonyos esetekben az adóhatóságnál is duplán jelenhetnek meg a készpénzes eladások adatai, a pénztárgépből, illetve a számlázóprogramból is.

 Ennek kapcsán rögtön felmerülhet az a kérdés, hogy ha a vállalkozók szeretnék elkerülni a többszöröződést, mellőzhetik-e a pénztárgépes nyugtakiállításokat a továbbiakban, vagy a jelenlegi gyakorlatot kell követniük?

Adózási oldalról megközelítve

Az általános forgalmi adóról szóló 2007.évi CXXVII. törvény(áfatörvény) 159. paragrafusának fő szabálya szerint az adóalanynak az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kell kibocsátania. Az áfatörvény 166. paragrafusának (1) bekezdése szerint, ha az adóalany a 165. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja alapján mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles nyugtát adni. Ezen utóbbi esetek arra vonatkoznak, amikor a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig, illetőleg a teljesítés napján egyidejűleg készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti, és nem kéri számla kibocsátását az adóalanytól.

Az áfatörvény előzőekben hivatkozott szabályaiból következően egy ügyletről egyféle bizonylatot (számlát vagy annak adása alóli mentesülés esetén nyugtát) kell kibocsátani. Ha az adóalany nyugta kibocsátására kötelezett, e kötelezettségét a 48/2013. NGM-rendelet 1. mellékletében meghatározott feltételek teljesülése esetén pénztárgéppel kell teljesítenie.

Ugyanarról az ügyletről számla és nyugta egyidejű kibocsátási kötelezettsége nem merül fel a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM-rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kellene.

Számvitel szerint

Az adóalanyoknak folyamatosan követniük kell a készpénzforgalmat, és el kell számolniuk azzal. A 2000.évi C. törvény a számvitelről (Szt.) 165. paragrafusa kimondja, hogy a bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a pénzeszközöket érintő gazdasági műveleteket, az események bizonylatainak adatait – késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg – a könyvekben rögzíteni kell. Ennek módszere lehet, hogy a készpénzforgalmat a pénztárgéppel követik.

Így, ha a vállalkozásnak már van pénztárgépe, akkor – a működését egyszerűsítve – továbbra is alkalmazza azt a korábbi gyakorlatot, mely szerint a számlával (egyszerűsített adattartalmú számlával) bizonylatolt értékesítés készpénzzel (készpénz-helyettesítő vagy pénzhelyettesítő eszközzel) teljesített ellenértékét is szerepelteti a pénztárgépben. Ilyenkor ezen gyakorlat – amely az adóalany adminisztrációs kötelezettsége teljesítését és a készpénzforgalom kezelését, ellenőrzését számos esetben megkönnyítheti, leegyszerűsíti – nem kifogásolható, s egy esetleges ellenőrzés során az adóhatóság kizárólag emiatt nem alkalmazhat szankciót, tekintettel arra, hogy ez a gyakorlat nem hordoz magában adó-, ezáltal pedig költségvetési kockázatot.

A pénzforgalomról természetesen lehet külön nyilvántartást (listát, táblázatot) is vezetni. Ezzel viszont újabb adminisztrációs kényszer merülne fel, ami újabb többletfeladatot, illetve elszámolási (könyvelési) hibakockázatot jelentene.

Összességében elmondhatjuk, hogy nem kifogásolható, ha a vállalkozás az egyszerűbb módszert választja, s nem vezet a pénztárgépen kívül külön nyilvántartást azon számlákról, amelyek készpénzesek, csak összekapcsolja (összetűzi) a számlát a készpénzes nyugtával, ha egy eseményről duplikált bizonylat készült. Ezen önmagában nem változtat a számlázóprogram adóhivatalhoz bekötése sem.

Azonban, ha a vállalkozást zavarja, hogy duplán fog szerepelni ugyanazon bevétel az adóhatóságnál a számlázóprogram és pénztárgép révén, akkor választhatja azt is, hogy továbbra is – akár mindenről – számlát ad, és a készpénzes bevételét nem a pénztárgépben rögzíti, hanem külön nyilvántartással biztosítja a pénzforgalom folyamatos, napi követését. Utóbbira viszont célszerű előzetesen felkészülni, az eljárási rend korrekciójával és humán erőforrással is.

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]