Számlázás az online kereskedelemben

Az ünnepek közeledtével, az ajándékvásárlási lázban égve is szembetűnő, hogy az online kereskedelem aránya egyre nő. A Magyar Posta és a futárcégek folyamatosan figyelmeztetnek az időben történő rendelésre, hogy ne legyen senkinek rossz élménye a fa alatt. Ám még más fontos dolgokra is oda kell figyelnünk, például, hogy mindig kapjunk számlát, nyugtát a megrendelt termékről, hiszen sokszor ez a garancia egy felmerülő probléma esetén.

 

Tehát felmerülhet a kérdést, van-e eltérés a számlázásban, nyugtaadásban a hagyományos kiskereskedelemhez képest?  Más-e a folyamat, ha futárszolgálatos kiszállításról van szó, vagy ha átvételi ponton vesszük át a terméket?

Online kereskedelemről (e-kereskedelemről) akkor beszélünk, ha internetes kapcsolat van a vevő és az eladó között, legalább a vásárlási folyamat egyik szakaszában, például ha a fizetés online módon történik. Ebben még az országhatárok sem jelentenek akadályt.

Számlát kell adni, vagy elég a nyugta?

Mentesül a számlakibocsátás alól az eladó az online kereskedelemben, ha előlegről van szó, és az nem éri el a 900 ezer forintot, illetve ha nem adóalany vagy jogi személy fizeti azt, valamint nem kér róla számlát. A számlakibocsátás alól mentesül az eladó akkor is, ha az ellenértéket legkésőbb a teljesítés időpontjáig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, vagy pénzhelyettesítő fizetési eszközzel kiegyenlítette a nem adóalany vevő. Nyugtát ebben az esetben is kell adni. Például, ha az interneten megrendelt árut a vevő egy bemutatóteremben veszi át, és itt fizet például készpénzzel (vagy bankkártyával), számlát pedig nem kér. De, a nyugta adása kötelező!

Az online kiskereskedelmet az online pénztárgépek kötelezettségéről szóló rendeletben a kivételek közé sorolják, tehát ha nem nyílt árusítást végző üzletben adják át az árut, akkor nem kötelesek pénztárgépes nyugtaadásra. Tehát online üzletben nem kell pénztárgépet üzemeltetni.

Hogyan történik az áru átvétele

Ha banki átutalással előre (és nem készpénzzel) fizeti a vevő a terméket, akkor számlát kell adni.

A teljesítési időpont meghatározása postai kézbesítéskor kicsit bonyolultabb. Teljesítés –áfa-fizetési kötelezettség keletkezése szerint- akkor történik, amikor az ügylet tényállásszerűen megvalósul, ez az online kereskedelemben a termék birtokba adását jelenti. A jogi értelemben történő átadás, azaz postára adás is ide tartozik. Azaz a teljesítési időpont a futárszolgálatnak, postának történő átadás. Elképzelhető, hogy van olyan okmány, megállapodás a felek között, amely szerint a birtokba adás a vevő általi átvételkor történik meg. Ebben az esetben természetesen ez lesz a teljesítési időpont.

Ha a teljesítés ideje a postára adás napja, és a fizetés nem történik meg ezen napig, akkor szintén számlát kell majd adnia az eladónak.

Ha az online kereskedelem során – egy megállapodás alapján- a teljesítés ideje a vevő általi átvétel, és ekkor fizet a vevő, akkor egyidejű az átvétel és a fizetés, de nem a kereskedő, hanem a posta vagy a futárcég kapja az ellenértéket, a kereskedő csak később. Tehát ilyenkor az eladónak szintén számlát kell kiállítania, és ezzel a számlával kell érkeznie a vevőhöz a terméknek. Megoldás lehet, ha meghatalmazza az eladó a kézbesítőt a számla nevében történő kiállítására, amely szólhat egy bizonyos ügyletre, vagy lehet általános érvényű is.  Az áfa-törvény ugyanis megengedi ezt is, mindössze az szükséges hozzá, hogy írásban megegyezzenek erről előtte.