Az Art. a következő – soron kívüli bevallást maga után vonó – rendkívüli eseményeket, körülményeket jelöli meg:

a)     előtársasági időszak,

b)    átalakulás, egyesülés, szétválás,

c)     a beszámoló pénznemének változása,

d)    a Tao. szerint a könyvviteli zárlat és a beszámoló alapján az adókülönbözet megállapítása,

e)     az adózó felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás nélküli megszűnése, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélkül a jogutód nélküli megszűnésről hozott döntése, vagy az adózónak a Tao. szerint a jogutód nélküli megszűnés szabályai hatálya alá kerülése,

f)      az adóbeszedésre kötelezett kötelezettségének megszűnése,

g)     a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) szerint egyéni vállalkozó (ideértve az ügyvédet, a szabadalmi ügyvivőt, a közjegyzőt) tevékenységének megszüntetése, szüneteltetése, a tevékenység folytatására való jogosultság megszűnése, szünetelése, valamint a tevékenység folytatására való jogosultságnak a tevékenység szüneteltetése során történő megszűnése,

h)    az adózó üzletvezetésének helye belföld helyett külföldre változik, és erre tekintettel megszűnik a Tao. vagy más jogszabály szerinti belföldi illetőségű adóalanyisága,

i)       az adózó az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társasággal beolvadás útján, a társasági jog egyes változásairól szóló, 2017. június 14-ei 2017/1132. számú európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján egyesül.

Az egyes eseményekhez különböző tartalommal és eltérő időpontokban kell bevallási kötelezettséget teljesíteni.

Éves elszámolású adók – kivéve az áfa – bevallása

Az a)-d) pontokban megnevezett eseményekhez kapcsolódóan az éves elszámolású adókról – az általános forgalmi adót kivéve – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (Szt.) a beszámoló elkészítésére előírt határidőn belül kell a bevallást elkészíteni és benyújtani. Ez az időpont az egyes eseményekhez kapcsolódóan a következő:

1. Előtársaság

Az előtársasági időszakról a beszámolási (beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali és közzétételi) kötelezettségnek a vállalkozó cégjegyzékbe való bejegyzésének, illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napját követő harmadik hónap utolsó napjáig kell eleget tenni. Például, ha a vállalkozást 2018-ban alapították, és 2018. november 15-én jegyzeték be, akkor a beszámolót – és az adóbevallást – 2019. február 28-áig kell elkészíteni és benyújtani.

Ez alól kivétel, azaz nem kell beszámolót készíteni és így adóbevallást sem kell benyújtani, ha ezen időszak alatt a vállalkozó nem kezdte meg a vállalkozási tevékenységét, és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnek megfelelő, illetve a választott mérlegfordulónapjáig sor került.

A gazdasági társaság a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától vagy ügyvédi, illetve kamarai jogtanácsosi ellenjegyzésétől kezdődően a létrehozni kívánt társaság előtársaságaként működhet. Üzletszerű gazdasági tevékenységet az előtársaság a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtását követően folytathat.

2. Átalakulás, egyesülés, szétválás

Az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával – mint mérlegfordulónappal – a Szt. szerinti beszámolót készíteni. A végleges vagyonmérleget az átalakulás napját követő 90 napon belül kell elkészíteni és a cégbíróságnál letétbe helyezni, mind az átalakuló gazdasági társaságra, mind az átalakulással létrejövő gazdasági társaságra vonatkozóan.  A beszámolót az átalakulás napját követő 90 napon belül letétbe kell helyezni és közzétenni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásokat le kell zárni.

Kivételt képez az előzők alól az az átalakuló vállalkozás, amely az átalakulás során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan formában tovább működő). Ezen vállalkozásoknak a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai alapján kell elkészíteni, az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokat nem kell lezárni, azokat folyamatosan kell vezetni, az átvett-átadott eszközöket, kötelezettségeket (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is), ezek különbözeteként a saját tőkét a folyamatos könyvelés keretében – az átalakulás időpontjával – kell rendezni. Beszámoló hiányában ezen vállalkozásoknak nem kell soron kívüli bevallást sem benyújtaniuk.

3. A beszámoló pénznemének változása

Ha a vállalkozó az Szt. alapján a beszámoló adatait forint helyett a létesítő okiratban rögzített devizában, a létesítő okiratban rögzített deviza helyett forintban, illetve a létesítő okiratban rögzített deviza helyett más – a létesítő okirat módosításában szereplő – devizában adja meg, akkor az áttérési időponttal (mint mérlegfordulónappal) éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót kell készíteni az áttérés előtti pénznemben. E beszámolót az áttérés napját követő 5. hónap utolsó napjáig letétbe kell helyezni, közzé kell tenni. E beszámoló alapján kell az áttérés napját követő 5. hónap utolsó napjáig eleget tenni az éves elszámolású adókat érintő bevallási kötelezettségnek is.   

 

4. Könyvviteli zárlat és a beszámoló alapján megállapított adókülönbözet bevallása

Ezen előírás alapján csak társaságiadó-különbözetet kell bevallani. A bevallásnak a ’71 jelű nyomtatványon kell eleget tenni. Ilyen adózó lehet

– az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és

– az egy éven túl végelszámolás alatt álló adózó, ha 2006. július 1-je előtt került végelszámolás alá.

Az adókülönbözet bevallásának a beszámoló készítésére előírt 150. napon belül kell eleget tenni. Az adóbevallást akkor is be kell nyújtani, ha az adózónak társaságiadókülönbözet-kötelezettsége egyik évre vonatkozóan sem keletkezett.

Az e)-i) pontokban meghatározott esetekben a soron kívüli bevallást a kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell benyújtani.

1. Felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás nélküli megszűnés, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet döntése – végelszámolás nélkül – a jogutód nélküli megszűnésről, az adózónak a Tao. szerint a jogutód nélküli megszűnés szabályainak hatálya alá kerülése

Ilyen eset a tevékenységét megszüntető, a kisadózó vállalkozások tételes adóját vagy a kisvállalati adót, valamint az egyszerűsített vállalkozói adót választó adózó esetében lehet. A soron kívüli bevallás vonatkozik

– a társasági adóra,
– a hitelintézeti járadékra,
– a csekély összegű (de minimis) támogatásra,
– az innovációs járulékra,
– az energiaellátók jövedelemadójára,
– a szakképzési hozzájárulás különbözetére, valamint
– a hitelintézeti különadóra.

A bevallásnak a ’71-es jelű nyomtatványon kell eleget tenni.

2. Az adóbeszedésre kötelezett adózó a helyi adó (idegenforgalmi adó) összegét közli a magánszeméllyel és az adót átveszi.

Beszedésre kötelezett a helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) szerint:

a) a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásadó,

b) a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján.

A gyakorlatban a b) pontban foglalt esetben fordulhat elő a beszedésre kötelezett kötelezettségének megszűnése, és ekkor is előfordulhat, hogy már az előtt teljesítette a bevallást, hogy eltelt 30 nap.

3. Az szja-törvény szerinti egyéni vállalkozó (ideértve az ügyvédet, a szabadalmi ügyvivőt, a közjegyzőt) tevékenységének megszüntetése, szüneteltetése, a tevékenység folytatására való jogosultság megszűnése, szünetelése, valamint a tevékenység folytatására való jogosultságnak a tevékenység szüneteltetése során történő megszűnése

Ez a soron kívüli bevallás nem vonatkozik a személyi jövedelemadóra, azt a felsorolt esetekben is az adóévet (a szüneteltetés, tevékenység megszüntetése naptári évét) követő február 25-éig kell benyújtani.

4. Az adózó üzletvezetési helye belföld helyett külföldre változik, és erre tekintettel a Tao. vagy más jogszabály szerint belföldi illetőségű adóalanyisága megszűnik

Az adózó az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társasággal beolvadás útján, a társasági jog egyes változásairól szóló, 2017. június 14-ei 2017/1132. számú európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján egyesül.

Mind a két esetben a ’71 jelű nyomtatványon kell az adóbevallást benyújtani. A soron kívüli bevallás vonatkozik társasági adó mellett a hitelintézeti járadékra, a csekély összegű (de minimis) támogatásra, az innovációs járulékra, az energiaellátók jövedelemadójára, a szakképzési hozzájárulás különbözetére, valamint a hitelintézeti különadóra.

Általános forgalmi adó, nem éves elszámolású adók bevallása

Az általános forgalmi adóról, valamint azokról az adókról, amelyeknél az adómegállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett időszakról a soron kívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtani.