PDF letöltés

Sokat kell még tanulnunk

Ma már az iskolában is vannak különböző programok a pénzügyi ismeretek elsajátítására, a pénzügyi tudatosság kialakítására, de a magyar lakosság pénzügyi affinitása továbbra is az OECD-átlag alatt van. A baj a gyakorlati alkalmazással van: hiába tudjuk az alapfogalmakat, ha nem jól alkalmazzuk azokat.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss elemzéséből - amely 26 ország, köztük Magyarország pénzügyi tudatosságának szintjét vizsgálta - kiderül, hogy a magyar emberek pénzügyi tudása továbbra sem nagyon erősödik. Ugyan a korábbi felméréshez képest a magyar polgárok eredménye kismértékben javult, de a 12,3 pontos értékkel így is az összes vizsgált ország 12,7-es, az OECD-tagállamok 13 pontos értéke alatt végeztünk, s az összevetésben a 14. helyen állunk.

Évek óta fennáll a most is élő kettősség, hogy a magyar polgárok az alapvető pénzügyi fogalmakat (például infláció, egyszerű kamat, kamatos kamat, kockázat, diverzifikáció) viszonylag jól ismerik – az elméleti tudás 64,2 százalékos értéke veri az OECD 59,7 százalékos átlagát –, ám a gyakorlati alkalmazás terén súlyos gondok vannak: az összes megkérdezettnek mindössze a fele válaszolt helyesen az egyszerű kamatra, és 18,3 százaléka a kamatos kamatra vonatkozó gyakorlati kérdésekre, életszerű példákra.

A felmérésben a hazai az ötödik legrosszabb eredmény a hosszú távú befektetések tervezése kapcsán, ami szintén jól mutatja a gyakorlatiasság hiányát. A legtöbben még mindig úgy gondolják, hogy az állam feladata a nyugdíjas évekről való anyagi gondoskodás, vagy bizalmatlanok, így más állomok fogyasztóihoz képest eleve elutasítóak a hosszú távú befektetések tervezése kapcsán.

Magyarország egyébként továbbra is alulteljesít pénzügyi tervezésben – a 2010-es 32 és a 2015-ös 25 százalékkal szemben a legfrissebb felmérés szerint csak a megkérdezettek ötöde nyilatkozott úgy, hogy a háztartásában készítenek költségvetést a bevételek, kiadások alakulásáról. A fentiek miatt aligha meglepő, hogy a pénzügyeink nyomon követésében a kétharmados vizsgálati átlagtól is jócskán lemaradva, utolsó helyen végeztünk 46,9 százalékos értékkel, miközben például az osztrákok 85 százaléka folyamatosan monitorozza a költéseit.