Részesedéskivonás elszámolása, következményei

Előző anyagunkhoz kapcsolódóan foglalkozzunk azzal, hogy mikor kell árfolyamnyereségként, és mikor árfolyamveszteségként elszámolni a vagyonkivonást, mikor növeli, mikor csökkenti a társasági adó alapját? A tőkeleszállítással, jogutód nélküli, jogutódlással (átalakulással) történő megszűnéssel történő részesedéskivonás következményeit ismertetjük.

A vállalkozások életében – az átruházáson kívül – más olyan események is gyakoriak, amelyek a részesedés nyilvántartásból történő kivezetésével járnak:

-       a tagok a jegyzett tőke leszállításáról döntenek, amelynek során vagyont vonnak ki a társaságból, vagy

-       más szervezeti formává alakulnak, illetve

-       megszűnnek jogutód nélkül.

Ezek az események hatással lehetnek az eredményre és ezáltal a társasági adó alapjára.  E gazdasági események következében pénzügyi műveletek bevételét vagy ráfordítását kell elszámolni az érintett társaság tagjának árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség címen.  

Tőkeleszállítás esetén a tag – ha a tőkeleszállítás vagyonkivonással jár –, a bevont részesedés nyilvántartás szerinti értékének az átvett eszközök névértéke fejében átvett eszközök értékének különbözetét árfolyamnyereség címen kell elszámolni, ha az átvett eszközök értéke a több. Árfolyamveszteség címen kell elszámolni a különbözetet, ha a könyv szerinti érték a nagyobb.

Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a jogelődben
a megszűnt részesedéskönyv szerinti értéke és a jogutódban szerzett részesedés bekerülési értékének a különbözete az árfolyamnyereség, ha a bekerülési érték a nagyobb összeg, és árfolyamveszteség, ha a könyv szerinti érték a nagyobb. 

Jogutód nélküli megszűnés esetén az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értékének és a megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti (átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékével csökkentett) értékének a különbözete az árfolyamnyereség, ha a kapott eszközök értéke a több, és árfolyamveszteség, ha a nyilvántartási érték a nagyobb összeg.

A jogutódban szerzett részesedés bekerülési értéke a megszűnt részesedésre jutó, a jogeőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összeg.

Ezen eseményekhez kapcsolódóan a társasági adóban a következő kérdések merülnek fel:

-       Csökkentő tétel a kivezetett (részben kivezetett) részesedés árfolyamnyeresége az adóévben az elszámolt bevételnek (árfolyamnyereségnek) a részesedés bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, ha a részesedést jelentő befektetést, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása, kedvezményezett átalakulás vagy jogutód nélküli megszűnés miatt szűnt meg, illetve csökkent. A részesedés névértékét meghaladó különbözet pozitív érték, ha korábban értékvesztés elszámolás történt a részesedésre, a melyet nem írtak vissza. Nulla a bekerülési érték könyv szerinti értéket meghaladó része, ha értékvesztést nem mutat ki az adózó.

Kivétel ez alól: az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés kivezetése, amikor csökkentő tételként az adóévben elszámolt bevétel (árfolyamnyereség) és a részesedés bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó része különbözetének csak az a része érvényesíthető, amely az egyes meghatározott juttatások címen korábban növelő tételként figyelembe vett és csökkentésként még nem érvényesített összeggel egyezik meg.

-       Növelő tétel a korábban az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett átalakulás, egyesülés, szétválás alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, a részesedés nyilvántartásból történő kivezetésekor az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg.

Kivételt jelent itt is, ha a kivezetés újabb kedvezményezett átalakulás, egyesülés, szétválás vagy kedvezményezett részesedéscsere miatt következik be. Ekkor nem kell a növelést érvényesíteni, de a megállapított (elméleti) növelő tétellel majd akkor kell számolni, ha az utolsó részedéscsere vagy átalakulás, egyesülés szétválás során szerzett részesedés nem kedvezményezett ügyletben (például értékesítés vagy jogutód nélküli megszűnés) kerül ki az adózó nyilvántartásából.

-       Növelő tétel az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedésre az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztésből, árfolyamveszteségből, valamint e részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt veszteségből, árfolyamveszteségből az a rész, amely meghaladja az ellenőrzött külföldi társaság által az egyes meghatározott jogcímen az adóévben vagy azt megelőzően az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt-összeget.

A figyelembe veendő, egyes meghatározott jogcímen szerzet jövedelem a Tao 8. § (1) bekezdés f) pontjában felsorolt jogcímen és feltételekkel megszerzett jövedelmeket jelenti.

 

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]