A számvitelről szóló 2000.évi C. törvény (Szt.) előírása szerint, tulajdoni részesedés értékesítésekor és apportálásakor a tagnak árfolyamnyereség esetén (ha az ellenérték meghaladja a nyilvántartási értéket) pénzügyi műveletek bevételét, árfolyamveszteség esetén (az ellenérték kisebb, mint a nyilvántartási érték) pénzügyi műveletek ráfordítását kell elszámolni.

A társasági és osztalékadóról szóló 1996.évi LXXXI. törvény (Tao) a következő eseteket kivéve nem ír elő adózás előtti eredménymódosítást:

1. Az átruházás kapcsolt vállalkozás részére történik a szokásos piaci ártól eltérő áron. Ekkor – az eltérés irányától függően – a szokásos piaci ár és az alkalmazott ár különbözete módosító tétel.

Az átruházónak, az átruházás adóévében

-       növelni kell az adózás előtti eredményt, ha a szokásos piaci ár alatti az ellenérték;

-       csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha az ellenérték a szokásos piaci árat meghaladja. 

A vevőnek abban az adóévben (adóévekben), amelyekben a részesedés értéke csökken, illetve részben vagy egészben kikerül a nyilvántartásból, 

-       növelnie kell az adózás előtti eredményt, ha az ellenérték a szokásos piaci árat meghaladja;

-       csökkentenie lehet az adózás előtti eredményt, ha a szokásos piaci ár alatti az ellenérték.

A csökkentés feltétele, hogy

a) az alkalmazott ellenérték következtében az adózó adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna,

b) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya,

c) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét; és

d) a 2017. január 1-jén vagy azt követően kötött ügyletek esetében az adózónak rendelkezni kell a másik fél nyilatkozatával, amely szerint a másik fél a különbözet összegét (a másik félre vonatkozó jog szerinti szokásos piaci ár elve alapján meghatározott összeget) figyelembe veszi (vette) a társasági adó vagy annak megfelelő adó alapjának meghatározása során; e rendelkezést a 2018-ban kezdődő adóév adókötelezettségének megállapításakor kell először alkalmazni.

2. Ha termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaságban lévő részesedés átruházása valósul meg, akkor növelő tétel a részesedés tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos nyereség kétszerese. Szokásos nyereség a részesedés bekerülési értéke 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összege.

3. Ha az adózó a tulajdoni részesedést – a szerzéskor hatályos Tao előírása szerint – bejelentette az adóhatósághoz (bejelentett részesedés: Tao 4. § 5. pont) akkor

-       csökkentheti az adózás előtti eredményt az értékesítésen, apportáláson elért árfolyamnyereséggel, illetve annak a kivezetett üzleti vagy cégérték összegével csökkentett összegével, (ha a részesedéshez kapcsolódóan üzleti vagy cégértéket tartott nyilván)

-       csökkentheti az adózás előtti eredményt az értékvesztés visszaírt értékével,

-       nem csökkentheti az adóalapot a részesedésre korábban elszámolt, nem realizált árfolyam-különbözet adóalapján az értékeléskor növelésként figyelembe vett összeggel a részesedés befektetett eszközök közüli kikerülésekor, illetve értékvesztés elszámolásakor, mivel nem kell alkalmaznia kikerüléskor, értékvesztés elszámolásakor a korábbi levonás miatti növelést.

-       növeli az adóalapot a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség és – az átalakulás, egyesülés szétválás során történő részesedés kivezetést kivéve – bármely jogcímen történő kivezetés következtében elszámolt veszteség, árfolyamveszteség, a részesedéshez kapcsolódóan nyilvántartott és a kivezetés miatt ráfordításként elszámolt üzleti vagy cégérték összege is.

4. A részesedéskivonás lehet részesedéscsere következménye is, amikor egy társaság (megszerző társaság) egy másik társaság (megszerzett társaság) részesedését annak tagjától szerzi meg a saját jegyzett tőkéjét megtestesítő (új kibocsátású vagy vissza vásárolt) részesedés ellenében. Ha ez úgy valósul meg, hogy a jogügyletben a megszerző társaság a szavazati jogok többségét biztosító vagy azt tovább növelő részesedést szerez a megszerzett társaság jegyzett tőkéjében, oly módon, hogy a megszerzett társaság tagja (tagjai), a megszerző társaságban szerez(nek) részesedést és legfeljebb a részesedés névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt. Feltétel az is, hogy a részesedéscserét valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani, ha a megszerző társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősül. E feltételek teljesülése esetén kedvezményezett részedéscseréről beszélünk.

A részesedéscsere során tehát gyakorlatilag részesedés apport valósul meg. Ebből következően a bevétel/ráfordítás fő szabály szerint nem módosító tétel.

Ugyanakkor kedvezményezett részesedéscsere esetén csökkenti az adóalapot a megszerzett társaság tagjánál a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség és – ha erre a részesedésre a kedvezményezett részesedéscsere során a korábban levont, nem realizált árfolyam-különbözet miatt növelni kell az adóalapot – e növelő tétel is figyelembe vehető csökkentéként, ezzel is biztosítva, hogy a kedvezményezett részesedéscsere ne keletkeztessen adófizetési kötelezettséget. A kedvezmény érvényesítése az adózó döntése.

A csökkentés azonban nem jelent végleges mentességet az adó alól. Ha ugyanis a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökken (értékvesztés-elszámolás miatt) – vagy a megszerzett társaság a részesedést kivezeti a nyilvántartásból, akkor a korábban levont összeg mértékéig növelni kell az adóalapot.

Kivételt jelent, ha a kivezetés újabb kedvezményezett részesedéscsere vagy kedvezményezett átalakulás, egyesülés, szétválás miatt következik be. Ekkor nem kell a növelést érvényesíteni, de a megállapított (elméleti) növelő tétellel majd akkor kell számolni, ha az utolsó részedéscsere vagy kedvezményezett átalakulás, egyesülés szétválás során szerzett részesedés nem kedvezményezett ügyletben (például értékesítés vagy jogutód nélküli megszűnés) kerül ki az adózó nyilvántartásából.

5. A tulajdoni részesedés ellenérték nélküli juttatás következtében is kikerülhet az eszközök közül. E juttatás a Tao előírása alapján támogatásnak minősül, amely a vállalkozási tevékenységhez felmerült költségként el nem ismert jogcímen növeli az adóalapot, ha

-       a juttatás kedvezményezettje külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű személy,

-       a juttatás kedvezményezettje belföldi illetőségű adózó, da a juttató nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást

• az eredményében bevételként elszámolta és
• az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, és
• az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, és

mindezt a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján nem igazolja.

Nyilatkozat nélkül a vállalkozási tevékenység érdekében elismert ráfordításnak minősül viszont az ellenérték nélküli részesedésjuttatás, ha az

-       a filmgyártási célra adott, a támogatási igazolásban feltüntetett támogatás,

-       az előadó-művészeti szervezetnek juttatott, a támogatási igazolásban feltüntetett támogatás,

-       a látvány-csapatsport részére a támogatási igazolásban feltüntetett támogatás,

-       az Olimpiai pályázattal kapcsolatos költségekre adott támogatás 25 százaléka,

-       az adomány címen adott támogatás, a kedvezményezett igazolása alapján,

-       a jogszabály alapján adott támogatás,

-       a felsőoktatási támogatási megállapodás alapján felsőoktatási intézménynek nyújtott támogatás.

Nem kell nyilatkozat a támogatás elszámolásához, ha olyan szervezet (például önkormányzat) a kedvezményezett, amelynél nem értelmezhető a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye és a társasági adó megfizetése.

Nem kell nyilatkozatot kérnie a támogatás elszámolásához a közhasznú szervezetnek, akkor sem, ha céget támogat, ha civil szervezet vállalkozási tevékenységéhez nyújt támogatást.