2017. január 1-jétől a gépjárműjavítók és karbantartók, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet végzők, a masszázsszalonok, a tisztítási szolgáltatást végzők, a szoláriumok, gőzfürdők, szaunák, a taxisok és a pénzváltók is online pénztárgép használatára kötelezettek. A kötelezettek tevékenységére tekintettel hordozható vagy fix telepítésű pénztárgépek közül választhattak a társaságok, vállalkozók.

Akik december 31-ig kódot kértek a NAV-tól, azok is megkapják az ötvenezer forintos segítséget! Korábban arról szóltak az információk, hogy csak az kap támogatást a kasszára, aki december végéig üzembe helyezi.

Nem lehet megúszni az adatszolgáltatást

Ha a társaság nem akar nyugtakibocsátási-kötelezettség elmulasztása miatt az adóhatósággal vitába keveredni, akkor a pénztárgépe beüzemeléséig minden egyes értékesítésről számlákat kell kiállítania. Kézi számlát, ami alkalmas arra, hogy a szolgáltatás és az ellenérték mozgását bizonylatolja.

Azoknak, akik így döntenek, vagy ebbe a helyzetbe kerülnek, azzal kell számolniuk, hogy minden olyan számláról, amely nyugtakibocsátás helyett történik, adatot kell szolgáltatni a NAV felé. Ez az adatszolgáltatási kötelezettség havi szintű, minden hónapban tételesen el kell számolni az összes ilyen számlával.

Mi az online pénztárgép beszerzésének, beüzemelésének folyamata?

Mindenkinek, aki a jövőben szeretne pénztárgépet üzembe helyezni, elsőként egy üzembe helyezési kódot kell kérnie az adóhatóságtól. Ezt a kódot az adóhatóság pár nap alatt megképzi, megküldi a vállalkozásnak. Ezzel az üzembe helyezési kóddal tudja a cég vagy a vállalkozó az online pénztárgép-forgalmazót megkeresni, és elindítani az eszköz beszerzését.

A pénztárgép beszerzésével azonban még nem zárul le a folyamat. Onnantól beszélhetünk arról, hogy az a pénztárgép üzembe lett helyezve, amikor „megszemélyesítik” a pénztárgépet, vagyis létrejön az adatkapcsolat az adóhatósággal. Az üzembe helyezéstől kezdve az online pénztárgép használata kötelező.