Nyugdíjas vállalkozó lettem! Hogyan adózzak?

Nagyon sok vállalkozó a nyugdíjkor elérése után sem fejezi be a tevékenységét, csak immár nyugdíjas vállalkozóként teszi tovább a dolgát. Felmerülhet a kérdés: a nyugdíjas vállalkozók számára milyen előnyei, illetve hátrányai vannak a kisadózásnak a kiegészítő tevékenység folytatásával szemben? Az összehasonlításkor a vállalkozási formát, a közteherfizetést, a keresőtevékenység korlátját és a nyugdíjemelést vettük alapul.

Vállalkozási forma
Kiegészítő tevékenységet folytat az az egyéni vállalkozó, vagy társas vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként (beleértve a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugdíjas nőket is) folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Azaz, a fenti nyugdíjas kiegészítő tevékenységet folytathat egyéni vállalkozóként, vagy
társas vállalkozóként 
 - közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság,
 - közös vállalat, egyesülés,
 - szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda,
 - gépjárművezető-képző munkaközösség, oktatói munkaközösség,
 - ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, egyéni cég tagjaként.

Ezzel szemben kisadózó csak az lehet, aki egyéni vállalkozó, vagy társas vállalkozó kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaságban, illetve magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság társas vállalkozásban vagy egyéni cégben. Azaz a társas vállalkozók szűk köre jogosult kisadózást választani. Így többek között a kft. társas vállalkozója nem lehet kisadózó.

Közteherfizetés
Ha a vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytat, akkor a közteherfizetése az alábbiak szerint alakul:

  • a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után a vállalkozás havi 7050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet,
  • a vállalkozó – ha vesz fel jövedelmet – a 15 százalék személyijövedelemadó-előlegen túl 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Megjegyzés: az evát választó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot az eva törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka után fizeti meg.

A foglalkoztató fenti közterheket az Art szabályai szerint köteles bevallani, illetve megfizetni az adóhatóságnak.

Megjegyzés: Nem kell megfizetni a fenti egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó:

  • keresőképtelen, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben részesül,
  • fogvatartott,
  • állat-egészségügyiszolgáltató tevékenysége szünetel, ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel, egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel,
  • foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.

 

A kisadózást választó nyugdíjas vállalkozó esetén a vállalkozás a kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet. A tételes adó megfizetésével a kisadózó mentesül az alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:

  • vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
  • társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
  • személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;
  • szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.

 

A kiegészítő tevékenységhez hasonlóan itt is érvényesül, hogy ha vállalkozó adott okokból nem tudja a tevékenységét folytatni, akkor ezen időszakra nem kell megfizetni a tételes adót. Így többek között nem kell megfizetni a 25 ezer forint tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó például

  • baleseti táppénzben, gyermekgondozást segítő ellátásban, vagy ápolási díjban részesül,
  • fogvatartott,
  • egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,

kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

Közteherfizetésre példa: Ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó nem vesz fel jövedelmet, akkor havi 7050 forint terheli a vállalkozást, szemben a kisadózó 25 ezer forint tételes adójával. Ha azonban a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó például havi bruttó 70 ezer forint jövedelmet vesz fel, akkor 24 550 a fizetendő közteher, ami már megközelíti a kisadózó havi 25 ezer forintos közterhét. Figyelemmel kell lenni azonban arra is, hogy a tételes adó többek között a vállalkozói osztalékalap utáni adót, a társasági adót és az egészségügyi hozzájárulást is magában foglalja, amely további közteherként jelenhet meg a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozásnál.


A keresőtevékenység korlátja
Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó esetén csak akkor érvényesül a keresőtevékenység kapcsán jövedelemkorlát, ha a tevékenységet 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő folytatja és a vállalkozásban nyugdíjjárulék alapot képező jövedelemmel rendelkezik. A jövedelemkorlát a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosa, azaz 2016-ban 1 998 000 forint. Ha 40 éves jogosultsági idővel rendelkező által fizetendő nyugdíjjárulék alap meghaladja az éves keretösszeget (2016-ban 1 998 000 forintot), a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell.

Ha a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő akár egyéni vállalkozóként, akár társas vállalkozóként a kisadózást választja, akkor nem főállású kisadózónak minősül. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság értelmezése alapján, a főállásúnak nem minősülő kisadózó a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (2) bekezdése értelmében nem minősül biztosítottnak, és esetében az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B §-ának alkalmazására nem kerül sor. Azaz az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság értelmezése alapján a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő, ha vállalkozóként a kisadózást választja, akkor esetében nem érvényesül jövedelemkorlátként minimálbér tizennyolcszorosa, vagyis kisadózóként jövedelemkorlát nélkül folytathat keresőtevékenységet.


Nyugdíjemelés
Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó, ha a vállalkozásban nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelemmel rendelkezik, akkor jogosult kérni az úgynevezett 0,5 százalékos nyugdíjemelést. Az 1997. évi LXXXI. törvény alapján saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását, egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell. A növelésre irányuló kérelmet évente egy alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben lehet benyújtani a nyugdíjas lakóhelye, tartózkodási helye szerinti kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szervéhez.

Nem kérheti a fenti nyugdíjemelést a nyugdíjas, ha a kisadózást választotta. A nem főállású kisadózót e jogviszony alapján társadalombiztosítási ellátás nem illeti meg, továbbá nem lehet meghatározni – a tételes adóra tekintettel – a nyugdíjjárulék-alapot képező keresetet, jövedelmet, így nyugdíjemelésre sem jogosult.

 

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]