A magyar kis-és középvállalkozások megerősítésére helyezi a hangsúlyt a most elkészült kkv stratégia, mellyel a mikro-, kis- és középvállalkozások széles köre válhat az új korszak nyertesévé. Ez a szektor az, amely a fenntartható gazdasági növekedéssel hozzájárulhat a magyar társadalom erősödéséhez, a magyar családok életminőségének javításához.

Az előző időszakot vizsgálva – a minisztérium adatai alapján - megállapítható, hogy egy átlagos kkv által előállított hozzáadott érték a 2009-es 10 millió forintról 2017-re 16 millió forintra emelkedett, míg az exportbevételek a 2009-es 9 millió forintról 2017-re 15 millió forintra nőttek, és a cégek 155 ezerrel több embert alkalmaznak 2009-hez képest.

2017 végén a magyarországi kkv-k 5545 milliárd forint hitel- és tőkejellegű finanszírozási állományának több mint harmada mögött volt állami kedvezmény. A banki kkv hitelek valamivel több, mint 10%-ához államilag támogatott készfizető kezességvállalás kapcsolódik.

Hét pillére épülő stratégia

A most ismertetett intézkedések egyik fő célja, hogy a mindinkább teret nyerő digitalizációs és innovációs forradalomban segítsék a hazai kkv-k útját, de a most közzétett információk alapján 2020 végéig még további összesen 54,6 milliárd forintos támogatási konstrukcióra lehet készülni.

A technológiai fejlődés mellett egyéb komoly kihívásokkal is szembesül a szektor: egyrészt a hazai munkaerőpiac minden eddiginél feszesebbé vált, másrészt a rendszerváltozás idején vállalkozóvá vált, a hazai kkv-k szempontjából kulcsfontosságú nemzedék nemsokára eléri a nyugdíjkorhatárt, amely szintén jelentős hatással lehet a gazdaságra.

A tervezett kkv stratégia hét alappillére épül:

I. Vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet

• A vállalkozói működéshez kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentése;
• Az adóadminisztráció egyszerűsítése;

II. Az üzleti környezet és az e-kormányzat fejlesztése

• Elektronikus kormányzati szolgáltatásokhoz való hozzáférés és ügyintézés egyszerűsítése;
• Magyarország teljesítményének javítása a „Második esély” SBA alapelv területén;
• A „bizalom infrastruktúrájának” kiépítése: erősödjenek a vállalkozások közötti tranzakciók intézményi garanciái és bővüljön az üzleti partnerekről elérhető információforrások köre;

III. A kkv-k fejlődési képességének, innovációs és digitális teljesítményének erősítése

• A technológiai innovációk alkalmazásának elterjedése a kkv-k körében;
• Az immateriális tőke arányának növekedése;
• A kkv-k digitális kompetenciáinak erősítése, digitalizációs fokának növelése;

IV. Kis– és középvállalkozások finanszírozáshoz jutásának ösztönzése

• A vállalkozók adottságaihoz és szándékaihoz igazodó finanszírozáshoz való hozzájutás feltételeinek megteremtése;
• A kkv-k hitelfelvételi lehetőségeinek javítása;
• Tőkeforrások biztosítása sikeres növekedési lehetőségek előtt álló hazai cégeknek;

V. Nemzetközi piacra lépés elősegítése

• A növekedési potenciállal rendelkező hazai kkv-k találják meg a nemzetközi munkamegosztásba való külföldi és belföldi bekapcsolódás lehetőségét, és ezen keresztül valósítsák meg növekedési céljaikat;
• A hazai kkv-k a belföldi értékesítésből származó árbevételük volumenét megtartva nemzetközi irányba bővítik piacaikat, elérve, hogy árbevételük egynegyede exportértékesítésből származzon;
• Az exportáló mikro-, kis- és középvállalkozások körének bővítése;

VI. A szükséges tudás megszerzése

• Képzett munkaerő biztosítása a kkv-k számára;
• A kkv-k szakképzési és képzési igényeinek érvényesítése a képzési szervezetek felé;
• A vállalkozói kultúra fejlesztése;

VII. Generációváltás

• A generációváltáshoz érkező kkv-k tulajdonosai többségükben a céljaiknak megfelelő módon és feltételekkel tudják átadni, örökül hagyni üzletrészeiket, hogy mindaz, amit az évek során felépítettek, a nyugdíjazással ne épüljön le, ne szűnjön meg, illetve lehetőség szerint magyar kézben maradjon.