PDF letöltés

Nagyon jól járhatnak jövőre a sportvállalkozások

Törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé Tiba István fideszes képviselő a sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításáról, mely szerint következő év január 1-jétől nem kellene iparűzési adót fizetniük a sportvállalkozásoknak a belépőjegy-, bérleteladásból, a reklám közzétételi tevékenységből, szponzori szerződésből eredő bevételük után. Ezen felül nem kellene megfizetni a hivatásos sportolónak e foglalkozása ellenértékeként (már visszamenőleg 2017. szeptember 1-jét követően) juttatott bevétel után a kifizetőt terhelő 20 százalékos mértékű ekhót.

A törvényjavaslat indokolása szerint a rendszeres sporttevékenység egészségmegőrzésben és az utánpótlássport szervezésében betöltött kiemelt jelentőségére tekintettel, a sportvállalkozások működésének segítése érdekében szükséges a helyi adókról szóló törvénybe (Htv.), a társasági és osztalékadóról szóló törvénybe (TAO törvény), az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvénybe (EKHO törvény), valamint az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvénybe különféle kedvezményeket beiktatni.

A Htv.-t érintően az indítvány a sportvállalkozások számára iparűzési adókönnyítést javasol, amely szerint a sportvállalkozások a belépőjegy-, bérleteladásból, a reklám közzétételi tevékenységből, szponzori szerződésből eredő bevétele 2018. január 1-jétől nem képezne iparűzési-adóalapot. Ezzel összefüggésben a javaslat bevezetné a sportvállalkozás fogalmát Ennek értelmében az a sportról szóló törvény szerinti sportvállalkozás tartozna az érintett körbe, amelynek sporttevékenység [TEÁOR ’08 93.1] a főtevékenysége, feltéve, hogy a játékosait versenyezteti, azaz indul abban a sportágban szervezett versenyrendszerben (bajnokságban), amely sportágban versenyző játékos játékjogának használati jogát birtokolja.

A javaslat a sportvállalkozások adóelőnye kapcsán rendelkezik arról is, hogy az egyébként adóköteles nettó árbevétel csökkentésének adóhatása állami támogatás, melyet az adóalany – választása szerint – a csekély összegű támogatásokról szóló rendelet vagy a csoportmentességi rendelet szabályaival összhangban (sportlétesítmények üzemeltetéséhez nyújtott működési támogatásként) vehet igénybe.

A taotörvény javasolt módosítása szerint, ha az adózó a törvény 24/A paragrafusa alapján adófelajánlásról rendelkezik, de annak átutalását az adóhatóság kizárólag az adó(előleg) késedelmes megfizetése miatt tagadná meg, külön kérelemre az átutalás teljesíthető lenne, feltéve, hogy a késedelem nem több az esedékességtől számított 15 napnál és megfizetése maradéktalan. A kérelmet az átutalás megtagadásáról szóló határozat átvételét követő 15 napon belül (jogvesztő határidő) lehetne előterjeszteni a 2018. január 1-jét követően felajánlott adóval, adóelőleggel kapcsolatos eljárásokban (múltbeli késedelmekre tehát nem vonatkozna).

A javaslat szerint a 2017. adóévben a társaságiadó-kedvezmény összegének önellenőrzéssel történő lehívására december 10-éig lenne lehetőség.

További fontos kedvezmény a hivatásos sportolókat foglalkoztató sportvállalkozások számára, hogy a hivatásos sportolónak az e foglalkozása ellenértékeként (már 2017. szeptember 1-jét követően) juttatott bevétel után a kifizetőt terhelő százalékos mértékű ekhót (20 százalék) nem kellene megfizetniük.

Zárójelben megjegyzendő, hogy ekho választásának feltételeként a hatályos ekhotörvényben meghatározott bevételi értékhatár általános esetben évi 60 millió forint, azonban évi 125 millió forint bevételig alkalmazhatja az ekhót többek között az a magánszemély, aki az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója (FEOR 3716).

A törvényjavaslat (ha elfogadják) a kihirdetését követő napon lép hatályba, ami azt jelenti, hogy a 2017. szeptember 1-jét követő ekhós kifizetések megszűnő kifizetői ekhójára vonatkozó szabályt is ekkortól lehet alkalmazni. Viszont az indítványban nincs ezzel összefüggő átmeneti rendelkezés, vagyis nem szabályozott, hogy a kihirdetésig már megfizetett ekhót a sportvállalkozás miként, mikor (önellenőrzéssel, beszámítással) kapja vissza.

Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvényben jogtechnikai pontosítást tartalmaz a törvényjavaslat a taotörvénnyel való koherencia biztosítása érdekében.