A nyugdíj és egyéb ellátások melletti munkavégzésre vonatkozó hatályos szabályok a következők: 

A korbetöltött öregségi nyugdíj mellett idén is korlátozás nélkül lehet dolgozni a versenyszférában.

Közalkalmazotti vagy hasonló jogviszonyban vállalt nyugdíj melletti munkavégzés esetén azonban a nyugdíj folyósítását 2017-ben is fel kell függeszteni (egyelőre). Ez a ma már teljesen indokolatlanul korlátozó rendelkezés talán változik idén, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt első fokon egy ilyen tárgyban indított pert elvesztett a magyar állam, a másodfokú tárgyalásra 2016. novemberében már sor került a bíróság Nagykamarája előtt, így hamarosan jogerős ítélet várható. Amennyiben a pert jogerősen elveszti az állam, akkor 4400 olyan közszolga is eséllyel perelhet, akiknek a nyugdíját a közalkalmazotti vagy hasonló közszolgálati jogviszonya fennállása miatt felfüggesztették. Ennek elkerülése érdekében magától értetődő lenne az érintett rendelkezés hatályon kívül helyezése, így a közszférában is lehetne korlátozás nélkül dolgozni a nyugdíj mellett.

A nők kedvezményes nyugdíjában, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek munkavégzése esetén kereseti korlátot kell figyelembe venni, ami a minimálbér összegétől függ. E kereseti korlát az éves keretösszeg, ami a tárgyév első napján érvényes bruttó minimálbér összegének 18-szorosa.

Amíg az ilyen ellátásban részesülő személy ez évi bruttó keresete nem éri el ezt az éves keretösszeget (idén a 2017. január 1-jén érvényes minimálbér, 127.500 Ft 18-szorosát, azaz a 2.295.000 forintot), addig a kereset mellett a nyugellátás is korlátozás nélkül felvehető.

Ha viszont a kereset meghaladja ezt, a következő hónap első napjától a tárgyév végéig (de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) szüneteltetni kell az ellátás folyósítását. Ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy, illetve a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a közszférában végezne (kormányzati engedéllyel) közalkalmazotti, közszolgálati tisztviselői vagy hasonló jogviszonyban munkát, akkor az ellátása folyósítását mindaddig szüneteltetik, amíg ez a közszférás jogviszonya fennáll. (Nyilván ez a korlátozás sem lesz tartható, ha az állam jogerősen elbukja az említett pert az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.)

A saját jogú nyugellátásban részesülő személy – ilyen a hölgyek kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy is – nyugellátását saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása (illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége) alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell. Ezt a növelést idén január 1-jétől már hivatalból intézi a nyugdíjfolyósító (nem is fogad be ilyen tartalmú kérelmet).

Korhatár előtti ellátást vagy szolgálati járandóságot nem lehet ilyen módon növelni, viszont a munkavégzéssel e két kategória esetében további szolgálati idő szerezhető az erre vonatkozó feltételek teljesülése esetén. (A nők kedvezményes nyugdíja melletti munkavégzéssel viszont további szolgálati idő már nem szerezhető.)

A Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében az 55 év feletti munkavállaló – aki lehet a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy vagy korhatár előtti ellátott vagy szolgálati járandóságban részesülő is – bruttó munkabére, de legfeljebb 100 ezer forint után a foglalkoztató idén 11 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe (vagyis ilyen esetben a 100 ezer forint bruttó bérig fizetendő szocho csak 22–11 = 11 százalék). Idén azonban a szakképzési hozzájárulást már a teljes bruttó munkabér után kell megfizetni! Abban a hónapban, amikor a munkavállaló az 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető.

Más szabályok vonatkoznak a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai mellett végzett munkára.

A rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra egységes szabály vonatkozik 2016. májusától, eszerint az ellátást meg kell szüntetni, ha az érintett ellátott kereső tevékenységet folytat és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül minden hónapban meghaladja a minimálbér 150 százalékát (2017-ben a 127.500 forint másfélszeresét, 191.250 forintot). A biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a garantált bérminimumot kell érteni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett fő tevékenysége vagy a társas vállalkozó fő tevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel (2017-ben ez az összegkorlát a garantált bérminimum, 161,500 Ft másfélszerese, 242.250 forint). Ha a kereseti korlát túllépése nem egymást követő három hónapban, hanem ritkábban valósul meg, az ellátás megszüntetésére nem kerül sor.

A fentiek tükrében látszik, hogy az a nyugdíjas vagy ellátott, aki dolgozni akar a nyugdíja mellett, a jogszabályi rendelkezések keretében eddig is dolgozhatott volna - ha lenne megfelelő munka a részére. A fő gondot eddig sem az okozta, hogy nem volt jogszabályi lehetőség a munkavégzésre, hanem az, hogy nincs elegendő olyan munkáltató, aki szívesen alkalmazna nyugdíjasokat vagy  megváltozott munkaképességű személyeket. A munkaerőpiacon tapasztalható életkori diszkriminációt kell legyőzni ahhoz, hogy a nyugdíjas társadalom tagjai a munkaerőhiánnyal küszködő gazdaság megmentői lehessenek.

A fideszes képviselők által nemrégiben a parlament elé terjesztett törvényjavaslat próbálna ebben segítséget nyújtani mind a munkáltató, mind a nyugdíjas munkavállalók számára. Holnap ennek járunk utána!